49308 ima található a honlapon, összesen 101348 imádkozás. Regisztrálj, majd kattints és imádkozz!

    Egyéb kategóriák

    Bálint Sándor Ünnepi Kalendárium

    Bálint Sándor Ünnepi Kalendárium
    Naponta frissül

    A Mária-ünnepek és jelesebb napok hazai és közép-európai hagyományvilágából

    Karácsony, húsvét, pünkösd folytatása és ezzel az egyházi év teljes hagyományvilágának áttekintése.

    Olvasóink között akadhatnak, akik öncélúnak, hosszadalmasnak, ezért elhagyhatónak érezhetik egyes terjedelmesebb régi, illetve népi szövegeknek: kódexeink legendáinak, énekeknek, imádságoknak, litániáknak idézgetését. Ezek azonban szakszerű mondanivalóinkat, következtetéseinket szemléletesebbé teszik, valósággal illusztrálják, mert jámborsági stílusokat és formákat, hivő magatartást közvetlenül jellemeznek. Forrásuk valami régi, legnagyobbrészt már alig hozzáférhető könyv, nyomtatvány, kézirat. Puszta utalással, hivatkozással a nagyvárosi könyvtáraktól távol élő olvasó mire sem menne, mert sem ideje, sem lehetősége nincs utánanézni, lelőhelyükön tanulmányozni.

    Élőszavas és írásbeli forrásainkat távolról sem merítettük ki, bár folyton emlékeztetünk rájuk. Nem művészettörténetet, illetőleg ikonográfiai szakmunkát, sajátos módon felfogott település- vagy társadalomtörténetet, sem a vallásos érzület, illetőleg folklór summázását, hanem mindezeknek egyensúlyával népéleti munkát iparkodtunk írni.

    Illesse köszönet a Kiadót, továbbá mindazokat: élőket és megholtakat, akik négy évtizedes gyűjtő- és kutatómunkánkban támogatták.

    Szeged, 1975. Fehérvasárnap Bálint Sándor

    Bálint Sándor Ünnepi KalendáriumOrsolya

    Napi Ima0 imádkozás /layout/img/logo.png

    Okt
    21
    Bálint Sándor Ünnepi Kalendárium Orsolya

    Orsolya és a Tizenegyezer Szűz, másként Virgines Colonienses, Kölner Mägde, azaz Kölni Leányzók legendája egyike a középkor legköltőibb, mesei szépségű olvasmányainak, amely főleg Északnak szakrális művészetét is elragadó alkotásokra ihlette.* Köln (Colonia) egyik védőszentje.*

     

    Temesvári Pelbárt szövegét követve, az Érdy-kódex (1514) legendája elmondja,* hogy Orsolya Britannia keresztény királyának volt szép; jámbor, okos leánya, aki szűzi életre szánta magát. Ursula, azaz „medvécske” neve nyilván még totemisztikus eredetű. A legenda szerint azonban azért választották szülei, hogy amint Dávid király a nagy medvén, úgy győzedelmeskedjék ő is az ördögön.

    Anglia pogány királya hallva a leányról, megkérte fia számára. Orsolya ahhoz ragaszkodott, hogy az királyfiú ő atyjával tíz szépségű szüzeket küldenének neki nyájasságára és mindenik mellé ezer-ezer szüzeket győjtenének. Annak utána szöröznének hajókat az tengörre, hogy három esztendég a szűzekkel az tengeren járván tisztölhetné és szentölhetné meg az ő szüzességét, és hogy az három esztendő alatt az királynak fia megkeresztölködnék, és az szent hitöt megtanulná.

    Orsolya abban reménykedett, hogy kérését nem tudják teljesíteni. A pogány király mégis összegyűjti a lányokat és Orsolyához küldi, sőt mindenfelől azért hallván Úristennek malasztját, sietnek vala egyesülni a szent seregköz paraszt urak, egyházi népek. És aki keresztyén nem volt volna, azonnal kész vala megkeresztölködni. Mikoron azért mind egybegyűltenek volna, kelének az tengörre, és eredének Rómában. Hogy kedég nagy Koloniában jutottanak volna, neki jelenék Istennek angyala Szűz Szent Ursola asszonynak és megjelenté őneki, hogy mikoron teljes számmal megtérvén, esetég odajutnának, mártíromságnak koronáját veendők volnának. Mikoron azért az szent angyalnak igazgatása miatt bejutottak volna Rómában, Szent Ciriacus pápa nagy eremmel és tisztességgel fogadá őket… És azon éjjel álmában megjelenté az jámbor pápának, hogy őneki es velök kellene mártíromságot szenvedni.

    A pogánysághoz szító római fejedelmek elizenének Juliánus rokonságoknak, ki akkoron a szittyai magyaroknak fejedelmek vala, hogy támasszon hadat ellenek, miérthogy keresztyének volnának, és mikoron Koloniában jutának, vágassa le mind őket… Látván azért ez angyali ártatlan szent seregöt Krisztus Jézusnak együgyű bárányait, azonnal körülfogák, mint az dühes éhfarkasok… Látván az pogány magyarok fejedelme Szűz Szent Ursola asszonyt, hogy olyan mondhatatlan szép ember volna, elálmélkodék rajta és kezdé őket kenyergetni az szüzeknek halálokon, és nagy szép szóval vigasztalni, kérvén azonközben, hogy lenne engedelmes, őhozzá hajlani házasság szerént. De bódogságus Szűz Szent Ursola asszony ingyen sem akará látni, hallani, nemhogy neki engedött volna. Látván az kegyetlen fejedelem, hogy azonképpen megutáltatott volna, ragadá íjjét, nyílét és ottan átal levé Szent Ursola asszonyt és azonképpen az szent mártíromságot beteljesítötte. Vala kedég az szent seregben egy szűz, kinek Kordula vala neve, ki az nagy szernyű rettenetességben megfélemlött vala és lebújt vala az hajóban mind az egész éjjel. De mikoron isteni ihlésnek miatta eszében vette volna mely nagy dicsőségöt veszt el, ha kiszakad az szentök közöl, másodnapra virradván előve mutatá magát, elottan mártiromságot szenvede. Szervedének kedég mártíromságot azon időben, mikoron Úrfiú születetnek utána írnának 452 esztendőben.

     

    Horváth Cyril utal* az Orsolya-legenda egyik magyar vonatkozású változatára. Eszerint Orsolya magyar király és királyné leánya. A szüzek itt is először Rómába zarándokolnak, hogy aztán innen a pápa és számos bíboros kíséretében a szlavóniai király puszta és elhagyott birodalmán át Jeruzsálembe menjenek. Ez a király azonban, aki a babilóniai szultánnak rokona és barátja, nagysereg katonát küld ellenük. Megtudva, hogy keresztények, hitük megtagadására akarja őket kényszeríteni. Az állhatatos zarándokokat végül megöleti.

     

    *

     

    Orsolya nevezetes kölni temploma őrzi a szüzek ereklyéit. A Háromkirályok mellett éppen Orsolya tisztelete avatta Köln városát Európa egyik leghíresebb középkori zarándokhelyévé. Az Aachen-járó magyar búcsúsok is mindig fölkeresték.

    Orsolyáék ereklyéiből hazánkba is jutott. Így a hajdan Pozsony belvárosában álló középkori Szent László-kápolna őrzötte (1486) a Tizenegyezer Szűz három fejereklyéjét. Hasonlóképpen az egri székesegyház is kettőt. Volt a nagyszombati klarisszáknak is.*

    Orsolya és a Tizenegyezer Szűz ünnepe középkori misenaptárainkban állandóan előfordul, tehát már régi időktől fogva számontartott nap volt. Kétségtelen, hogy az Árpád-kori német bevándorlás a kultusz hazai gyökérverését elősegítette. Nem szabad azonban a legenda magyar vonatkozásairól sem megfeledkeznünk. Kézai Simon krónikája, majd nyomában a Képes Krónika szerint Orsolya és tizenegyezer társa Attila parancsára szenved vértanúhalált.

    Középkori egyházunk fényesen ünnepelte Orsolya és társainak napját. A Lányi-kódexben, vagyis a szegedi premontrei apácák rendtartásában (1520) olvassuk: Tizenegyezer szüzekrel. Ez szent szüzek napja duplex, oktávájok is vagyon nálunk.

     

    Az Érsekújvári-kódex példázata* elmondja, hogy egy szerzetes különösen tisztelte a Tizenegyezer Szüzet. Amikor beteg lett, egy szép szűz jelent meg neki és közölte vele: én vagyok egyik a Tizenegyezer Szüzeknek, kiket te igen szeretsz és tisztelsz és hogy te ennek utána érdemét vegyed, ha mü szerelmünkért és mü tisztességünkért tizenegyezer Pater Nostert mondandasz, tehát halálodkoron mi te oltalmadra és vigaszságodra leszünk. A szerzetes szótfogadott és a tizenegyszer Miatyánkot elvégezte. Hívta az apátot, hogy a szentkenettel kenje meg. Utána a szüzek megjelentek a betegnek, végül pedig vevé ez fráter az örek Bódogságot, ez szüzeknek érdemeknek miatta.

     

    *

     

    Orsolya jámbor népszerűségéről tanúskodik az erdélyi Szék (Sag) freskója (1360 tájáról)*, továbbá gótikus táblaképeink hosszú sora. Ez annyit is jelent, hogy legendája közismert volt.

     

    Alsóbajom (Boian, 1490), Bártfa (1450, 1489), Csíkcsatószeg (Cetatuia, 1530), Dubrava (Dúbrava, 1510), Dubravica (Dúbravica, 1510), Frics (Fričovce, 1500), Héthárs (Lipany, 1526), Kassa (1470), Késmárk (1493), Kisszeben (Sabinov, 1510), Leibic (Lubica, 1521), Magyarfenes (Vlaha, 1490), Nagyjeszen (Horné Jaseno), Németlipcse (Partizánská Lupča, Kordulával, 1450), Szepeshely (Spišské Pohradie, 1470), Sztankahermány (Hermanovce, 1510), Trencsén (1410), Zólyomszászfalu (Sásová, 1440), szárnyasoltárain megjelenik Orsolya is.* Oltára volt Sopronban (1477), Csanádon, Nagyváradon (1464).* Faszobrát őrizte Székelyzsombor (Jimbor, 1540).*

    Homoródbene (Meeburg, Beia) Orsolya-oltárának (1514) képsorozata: 1. Orsolya útja a Rajnán. 2. Rómában templomot látogat. 3. Cyriacus Pápa megáldja Orsolyát. 4. Vértanúsága.*

    Orsolya-szobra volt Győrvár (1698)* és Irsa* templomának. (1698).

     

    Orsolyát választotta védőszentül Viborna, Tapolysárpatak (Mokroluh, 1772), Ipolynyitra (Nitra nad Iplom, 1823) temploma.

    A brassai szabók céhének a Tizenegyezer Szűz volt a középkori védőszentje. Lövő takács céhének zászlaját a két patróna: Orsolya és Katalin képe díszítette.* A Somló vidékén Orsolya napján kezdődik a szüret.

    Kattintással jelezd, ha együtt imádkozol velünk!
    Ezt az imát 0 alkalommal imádkoztad el.
    Ezt az imát még nem imádkoztad el!

    Bálint Sándor Ünnepi KalendáriumVendel

    Napi Ima0 imádkozás /layout/img/logo.png

    Okt
    20
    Bálint Sándor Ünnepi Kalendárium Vendel

    Vendel, Tiszapüspökiben Vendelénusz, a Schwäbische Türkei németségének ajkán Vendelini, Vendilini, a jószágtartó gazdák, továbbá pásztorok, főleg juhászok védőszentje. Legendája szerint ír. Selzer szerint* frank származású. Csak a mesébe hajló hagyomány teszi meg királyfinak: Rómába zarándokolt, majd a Rajna-vidéken remeteként legeltette egy uraság nyáját. Itt állítólag apátként halt meg a VII. század legelején. Ereklyéit St. Wendelin városa, egyúttal híres búcsújáróhely, a Saar-vidék szakrális súlypontja őrzi.

    Wolfgang Jacobeit szerint* Vendel az idők során lett a táj helyi védőszentjéből a jószágnak és pásztoroknak patrónusa. Régi attribútumát, a zarándokbotot a hívek és nyomukban az ikonográfiai ábrázolások pásztorbotnak értelmezték, megfelelő legendát is költvén hozzá.

    Vendel tisztelete hazánkban csak a XVIII. században bukkan föl a délnémet barokk hatására, közvetlenül pedig Padányi Bíró Márton (1696 – 1763) veszprémi püspök kezdeményezésére, aki mindjárt említendő könyvében megjegyzi, hogy „nem igen régen érkezett Országunkba”. Kultusza talán a nyugati birkafajták meghonosításával is összefügg, amelyeknek eleinte bevándorolt pásztoraik is voltak. Kétségtelen az is, hogy a Mariahilf mellett éppen Vendel a század hazai német paraszt kolonizációjának legjellegzetesebb patrónusa, szimbolikus útitársa. Ezt a Schmidt és Koppers iskolájához tartozó Selzer is jogosan hangsúlyozza.

    Vendel a magunk ismeretei szerint Lénárddal együtt először azon a fogadalmi képen látható, amelyet Kőszeg katolikus polgársága az 1746. évi jószágvész idején a röjti csodatevő Szűzanyának ajánlott föl.* Korai Vendelnek a gutaházi Cicelle-templomban látható barokk képe is: amíg a szent imádkozik, a nyájat angyal őrzi.

     

    Padányi Bíró Mártonnak Vendelről írott, németből törzsökös magyar szellemben átdolgozott életrajza elmondja,* hogy a vendely a mi Magyar nyelvünkön olly hitván alá-való közönséges faedény, mellyben vajat, túrót, vagy sajtot szoktak a marhás nagy juhos Gazdán és Gazda-asszonyon tartani. Minden ember Szent Jóbnak ama mondása szerént: nem úgy fejnél-e engemet, mint a tejet és nem úgy óltottál-e meg, mint a sajtot? (Jób 10,10). Illyen vendely, illyen hitván, büdös, és utálatos edény az ember.

    Szent Wendely is, aki olly sok esztendőkig Fejőgulyás és Juhász vala, illyen alá-való hitván vendely edénynek tartotta, állította magát lenni és ennyire megvettetvén, s meg-alázván magát, talán még a neve-is, hogy tudniillik Wendelynek neveztessék, innen vehette eredetit.

    Bizonyos dolog – fejtegeti más helyen Vendel életének magyar tolmácsa – hogy más Országokban, tengeren, vízen, szárazon, Királyi Lakó-helyekben, fő fő roppant nagy Várasokban, szigetekben, és gyakran más közönséges Helységekben is ezernyi ezerekbül álló sokféle kereskedések, Kalmárok, kincses gazdák Urak, és Mester-emberek vannak, egyedül mi szegény Magyarok az eke szarvára szorultunk, úgy annyira, hogy ha csak a gazdaságbul, majorkodásbul, szántásbul, vetésbül, szőllő-kapálásbul, mezei vagy erdei gyümölcsökbül, vagy barmainkbul fáradtságos iparkodással, aggódással hasznot nem veszünk, bizonyára nemhogy kincset, és gazdagságot, de még mindennapi szükségünkre, sőt, még csak ruházatunkra való költséget-is, allig és nehezen győithetünk, szerezhetünk. Mivel azért mind ezekre Istentül áldást leg-inkább Szent Wendely érdeme, és esedezése által remélhetünk: nincsen Istennek gondviselése nélkül, hogy ezen nagy érdemű Pásztor Szent Wendely segedelmének, és szószóllásának ereje a mi Magyar Hazánkba-is béhatott, hogy tudni-illik az ő érdeme, és esedezésse által, a mi földeink, és barmaink megáldattatván, mi-is ő általa az Istennek lélekben, és testben, bővségesebb segedelmit, és áldásit vennénk.

     

    Padányi Bíró maga jár elöl a jó példával: Sümeg melletti birtokán, Deáki pusztán, Nyirád falu határában kápolnát emel Vendel tiszteletére, sőt 1755. október 20-án egyházmegyei körmenetet vezet ide a nagy marhavész eltávoztatásáért.*

     

    Vendel páratlan helyi népszerűségét az is mutatja, hogy még a sümegi táblabíróvilág anekdotakincsébe is belekerült. Szent Péter belefáradt a mennyország kapuja előtt való hosszú őrállásba. Jelentkezett az Úrnál, szabadságot kérve tőle. Az Atyaisten kegyesen fogadta hűséges hívét:

    Rászolgáltál fiam a pihenésre, de szerezzél helyettest magad után. Szólj talán Szent Vendelnek, a barmok patrónusának. Annak úgyis olyan ácsorgó hivatala van, az majd helyettesít.

    Péter nyomban fölkereste mennybéli hivatal társát, fölkérve a helyettesítésre. A nomád életet élő Vendelnek még az arca is nekipirosodott a nagy megtiszteltetéstől, de elgondolkodott és így szólt:

    Szívesen vállalnám Péter atyám a hivatalt, ha volna hozzá észbeli tehetségem, de nem értek deákul. Hogyan álljak szóba egy püspökkel vagy táblabíróval, ha bebocsátást kér?

    Szent Péter egyet legyintett a kezével:

    Csak annyi baj legyen Vendel öcsém! Nagy idők óta szolgálok a mennyország kapujánál, de nemigen volt szükség a deák nyelvre, mert se püspök, se táblabíró nem kopogtatott még soha bebocsátásért.*

     

    Ezekután egészen természetes, hogy a hazai Vendel-patrociniumok térképe a veszprémi egyházmegyében a legszínesebb. Ezt Padányi akaratereje, főpásztori buzgalma, továbbá az egyházmegyébe települt német faluk szülőföldi hagyománya, de az itteni latifundiumok hatalmas merinójuhászata is magyarázza. Megjegyezzük még, hogy a táj pásztorai, főleg juhászai között közkedvelt volt a Vendel keresztnév is. Szent Vendel Istennek legkedvesebb pásztora – mondotta egy cserszegtomaji öregember.*

     

    Templomok, különösen kápolnák viselik Vendel nevét: Attala, Bezeréd, Bize, Drávatamási, Gölle, Kaposfő, Kaposhomok, Kardosrét, Kisganna, Kislőd (1752), Kőkút (kápolna), Nágocs, Ordacsehi, Pusztaszemes, Somogycsicsó, Somogyhárságy, Sümegcsehi, Szentjakabfa, Szomajom, Szőcsénypuszta, Tapolca (Vendelhegy), Tüskevár, Türje, Zselickisfalud helységekben.

    Jellemző viszont, hogy a szomszédos, részben később a veszprémi egyházmegyéből kiszakított szombathelyi megyében Vendel-patrociniummal alig találkozunk. Ilyen Vashosszúfalu, Jánosháza, Nagycsömöte,* Zalahaláp (XVIII. század), Zalaszabar (1757). Kun-Molnár Sándor,* és nyomában Szabadfalvi József* kutatásai szerint azonban mégis megünnepli a göcseji Alsólendva, Bak, Bördöce, Csertalakos, Csömödér, Hernyék, Karácsonyfa, Kissziget, Mikefa, Milej, továbbá Vasban Kondorfa, Pankasz, Szomoróc. E helyeken a fogadalmi nagymise után körmenetben tisztelik meg Vendel falubeli szobrát. Ezt a hiányt a táj életerős Márton-, részben Lénárd-hagyománya magyarázza. Ezért kevés a Vendel-titulus a győri egyházmegyében is. Csak a német népiségű Várgesztes, továbbá Mosonszentmiklós, Pusztasomorja, Osli (1860), Rábatamási magyar falukban találkozunk Vendel-kápolnával.

    A székesfehérvári egyházmegyében Bálinka (1776), Gánt (1777), Mór, Perbál német alapítású faluk tisztelték meg Vendelt templommal, illetőleg kápolnával. Nadap (1741) társpatrónusa.

    A pécsi egyházmegye Vendel-titulusai is elsősorban német falukban találhatók meg: Szajk (1760), Rácmecske (1776, ma Angyalok Királynéja), Németbóly (XVIII. század), Bezedek (1836), Püspökbogád (1865), Kácsfalu (1902), Aparhant (1903), Tormás (1932), Paks (Rókus és Sebestyén társaságában).

    Nagynyárád baranyai német faluban Vendel napján a legelő szélén álló Sarlós Boldogasszony-kápolna elé hajtották a gazdák minden lovukat, marhájukat, juhaikat. A pap misét mondott és megáldotta őket. Ezután visszakerültek az istállóba. Az eladásra szánt jószágokat pedig egyenesen a híres németbólyi állatvásárra hajtották, amely Vendel napján volt. Hasonló szertartás él, illetőleg élt a közeli Babarc németsége körében is. Itt a lovakat kocsiba fogva hajtották föl a szentelésre. Olykor ezer kocsi is állott a téren. Utána innen is nyomban indultak a bólyi vásárra.*

    Bólyban egyébként a vásártéren áll a Bálint és Vendel tiszteletére szentelt kápolna, ahol ezen a napon fogadalmi mise volt, majd pedig a mindenfelől felhajtott jószágot a pap könyörgés kíséretében megáldotta.

    Tamási, Pincehely, Hőgyész és bizonyára még más pécsi egyházmegyei falukban is a marhát az ünnepen Vendel szobra elé hajtották, ahol a pap a hívekkel együtt litániát végzett, majd áldást osztott.

    Esztergom: Alsójattó (Dolny Jatov, 1761), Burszentgyörgy (Borsky Jur), Pozsonybeszterce (Záhorská Bystrica), Dévényújfalu (Devinska Nova Ves), Ekecs (Ekeč, 1789), Felsődiós (Horne Oresany), Felsőlopassó (Lopašov), Gug, Keszegfalva (Kameničná, 1755), Kirva, Láb, Lozornó (Lozorno), Nagymagasfalu (Vysoká pri Morave, Hochstetno), Nagysenkőc (Šenkvice), Nána (Šturovo), Pernek (Pernek), Stomfa (Štupava), Szomolány (Smolenice), Zámoly (Szigetköz).

    Ebben az egyházmegyében van Péliföldszentkereszt búcsújáróhely, ahova Solymár, Vörösvár, Pilisszentiván, Pilisszántó és más környékbeli faluk német, illetőleg szlovák népe zeneszóval zarándokolt el ama három októberi vasárnapon, amelynek közepére Vendel napja esik, hogy jószágaiért könyörögjön. Ezek voltak a vendelbúcsúk, másként vendelvasárnapok.

    Nyitra: Nagybiróc (Velké Bierovce), Zubák (Zuback), Szoblahó (Soblahov), Kislehota (Lehota pod Vtáčnikom).

    Besztercebánya: Bajmóc (Bojnice, 1744).

    Jellemző, hogy az egri főegyházmegyében három német eredetű, de már régen elmagyarosodott falunak van Vendel-kápolnája. Ezek: Egerszalók (1805), Fegyvernek (1763), Vencsellő, továbbá még a magyar Füzesabony, Nagyut. A nap régebben fogadalmi ünnep is volt: a jószágot nem fogták be. Számontartja még a palóc Váraszó, barkó Domaháza, Zabar. Szobrát látjuk 1800 tájáról Detk főoltárán.*

    A kietlen Hanyipuszta Szent Anna tiszteletére szentelt kápolnája, a Buttler grófok alapítása, kisebb búcsújáró hely. A mellette lévő szentkút a jámbor hagyomány szerint úgy keletkezett, hogy Vendel vándor juhász képében erre járt. Megszánta a tikkadt juhokat és botját leszúrta. Azóta is forrás csörgedezik a helyén.

    A Jászság egykori hatalmas juhászata magyarázza, hogy Vendelt e színmagyar vidék is máig a jószágok patrónusaként tiszteli. Vendel-társulat volt Jászberény és Portelek helységekben.* A kultusz később a földmívelés korszakában is megmaradt. Fodor Ferenc megjegyzi,* hogy a környező nem jász falukban egyetlen Vendel-szobrot sem látni. Erről később még szó esik.

    A jászok Vendel-tiszteletét Orosz István (1838 – 1922) nagyhírű jászladányi szentembernek még méltatandó énekfüzetei is táplálják.

    Kassa: Széprét (Krasná Lúka), Hámbor (Hamborek, 1857, néhány idevándorolt család építette), Kolossó (Klušov), Hercegkút (német alapítású falu). Helyi hagyomány szerint Vendel juhászember volt, tövis-szurkálóval tisztogatta a juhok számára a legelőt.*

    Szepes: Zuberec, Vanyovka (kápolna).

    A rozsnyai egyházmegyében nem akadtunk Vendel-titulusra, a kassaiban és szepesiben is alig. Ennek nyilvánvaló oka a tájnak a patrociniumokban is mutatkozó szakrális hagyománytisztelete. Remete Szent Antal kultusza még a múlt században is töretlen. Ezt a jelenséget az is magyarázza, hogy a vidék népi összetétele és települési képe a Dunántúlhoz, de főleg az Alföldhöz képest bolygatatlan.

    Szatmár: Vállaj, Dengeleg (Dindeşti), Felsőpetri, Felsődomonya (Onokovce, 1809), Németkucsova (Kučova), Szuszkóújfalu, Valamennyi leginkább német lakosságú, hajdani uradalmi falu.

    Vác: Örkény (1807); Tatárszentgyörgy (1858), Kispest (1877, kápolna, a helyén: Rudolf-templom).

    Kalocsa: Hódság (1776), Bácsszentiván (1878), Szenfülöp (1890), Kerény. Valamennyi hajdani német falu. Szabadka harangot szentelt Vendel tiszteletére.*

    Csanád: Újbessenyő (Bessenova Noua, 1751), Nagyszentmiklós (Sinnicolaul Mare, 1760), Bogáros (Bogarosch, 1772), Zsombolya (Hatzfeld, Jimbolea, 1777), Torontálújvár (Uivar, 1844), Fakert (Baumgarten, Livada, 1875), Bethlenháza (Bethausen, 1883), Gazellafalva (Gizela, 1912), Almáskamarás, Berkeszfalu (Percosova), Temeshidegkút (Gutenbrunn), Újpécs (Peciul Nou). A jugoszláv Bánátban Fehértemplom (Bela Crkva), Sándoregyháza (Ivanovo, 1895).

    Veszprém mellett talán a Csanád-egyházmegye hajdani hatalmas területének Vendel-tisztelete volt a legvirágzóbb. Ismeretes, hogy ez a táj szinte teljes egészében a hódoltság után született újjá. A régi kultuszokat kiszorítják a divatos barokk patrociniumok, továbbá azok, amelyeket részben a betelepített németek hoztak magukkal.

    A régi egyházmegye német Vendel-kultuszának két jelentős forrása is volt. Zsombolya plébánosa, Csicsáky Imre, főleg a bánáti németség körében egy több kiadásban is megjelent ájtatossági könyvecskével is táplálta.* A másik forrás Máriaradna, a Bánát híres búcsújáró helye, amelynek 1938-ban látott fogadalmi képei jelentős részben német eredetűek: a jószág felajánlása a Radnai Szűzanya és Vendel közös oltalmába. A bánáti németek egyébként hajlékukban is tartottak Vendel-képet. Jámborabb családok mécset is gyújtottak előtte.*

    Külön kell szólanunk a csanádi egyházmegye új székhelyének, az ősi magyar Szegednek Vendel-tiszteletéről, amely nyilvánvalóón összefügg a merinójuhászatnak a szegedi pusztákon, továbbá a szomszédos Pallavicini-latifundiumon való felbukkanásával.

    Az első helyi nyom a piaristáknak a szegedi Zákány pusztán állított Vendel-kápolnája a XVIII. század derekán. A gótikus alsóvárosi templom barokk Vendel-oltára 1777-ben épült. A kép Gruber Antal bécsi festő alkotása. Hátlapján ez olvasható: Írattatott Bécsben Daka Gáspár, Makra (olvashatatlan nevek) és egyéb bötsületes gazdák szögénségös kőtségeivel. A. D. 1777. Jószágvész idején az alsóvárosi gazdák máig itt szoktak misét szolgáltatni.

    Vendel ritka szegedi keresztnév. Szeged Rókus nevezetű városrészében, illetőleg egykori Juhászváros néven emlegetett részén az árvíz (1879) előtt Vendel utca is volt, amely az egykori rókusi juhászok védőszentjének, Vendelnek elpusztult szobráról kapta a nevét.

    A Szegeddel szomszédos Tápén a jószág egészségéért Vendel-nap előtt kilencedet szoktak végezni. Erre még visszatérünk.

    Nagyvárad és Erdély területén sem leltünk Vendel-patrociniumra. Mindenesetre Vendel-oltára van a gyulai német templomnak. Szobrot látunk a Wenckheim-uradalomba telepített Újkígyós (1815) templomának homlokzatán. Szegedi eredetű népe a dohánytermesztés mellett csakugyan leginkább juhászattal foglalkozott.

     

    Se szeri, se száma azoknak az útszélen, legelőn álló Vendel-szobroknak, amelyek a Dunántúl, Budavidék, Jászság, de általában az egész ország faluiban állanak, és amelyeket a szent névnapján körmenettel is megtisztelnek. Fát ültetnek köréjük, kerítéssel veszik körül, virággal díszítik.*

    Ipolytölgyes Vendel-szobrának fölírása: VANNAK-E BARMAID FIGYELMEZZ RÁJUK ÉS HA HASZNOSAK MEGMARADJANAK NÁLAD. Ecclesiastici 7, 24, Ao. 1814.*

    Tréfás szili szóbeszéd szerint a falu Vendel-szobrának kezében azért nincs juhászbot, mert az egyik házban vész pusztítván, a gazda odafutott hozzá, a botot kicsavarva a kezéből: minek ez neked, ha úgysem vigyázol a jószágra.*

    Sajátos módon a dunántúliak kivétel nélkül egykorú rajnavidéki parasztöltözetben ábrázolják, sőt olykor egyenesen rokokó pásztorjátékok alakjaira emlékeztetnek.* Ezzel szemben a Jászság és Kiskunság Vendel-szobrai, így Jászberény, Jászapáti, Jászárokszállás, Jászladány, Nagykáta (1862), Kiskunfélegyháza* magyar juhászként: ingben, gatyában, dolmányban, cifraszűrben, tarisznyával, zsírral letapasztott hajjal, illetőleg széles karimájú juhászkalappal tűnnek föl. Népművészeti remeklésként emelkedik ki közülük az árokszállási szobor:

     

    SZENT VENDELIN BUZGÓN KÉRÜNK,

    ISTEN ELŐTT LÉGY MELLETTÜNK,

    MARHADÖG ELLEN VÉDELMÜNK.

    1832.

     

    Helyi hagyomány szerint Vendel idevaló jámbor pásztorfiú volt. Amikor dögvész dúlt a határban, letérdelve buzgón imádkozott. Könyörgése meghallgatásra talált, ezért emelték a szobrot. Ünnepén az újabb időkig hatalmas körmenettel tisztelték meg.

    E jellegzetes ábrázolások közvetlen eredetéről, kezdeményezőiről nem tudunk. Talán az a félig tréfás, félig komoly megfontolás játszott benne közre, hogy a magyarrá tisztelt Vendelnek ne csak az uradalmi német birkákra és pásztoraikra legyen gondja, hanem a magyar juhászra is, és érezze magát otthonosan az alföldi pusztán is.

    Magáénak érzi Vendelt a szlovák juhásznép is. Egy homokkő szobor (1871) ünneplőbe öltözött bacsóként, juhászgazdaként ábrázolja. Egy üvegfestmény* pedig Jánosík, a híres betyár módjára örökíti meg: Vendel úgy lebeg a nyáj fölött, ahogyan Jánosík a juhásztáncot járva, ugrás közben magasra emelkedik, és mintegy megdicsőül a maga balladai sorsában. Az üvegkép ismeretlen mestere azzal viszi közelebb Szent Vendelt a szlovák nép ábrázoló hagyományaihoz, hogy kitűnő érzékkel belehelyezi a Jánosík-ikonográfia sajátos formavilágába. A szlovák nép Vendel-kultusza tudomásunk szerint még föltárásra vár.

    Vendelt tisztelte Pest-Buda régi német parasztpolgársága, közöttük a ferencvárosi tejesmajorosok, milimárik is. Ő volt a ferencvárosi temetkezési egyesület patrónusa. A Vendel utca nyilván a szent egykori szobrának emlékezetét őrzi.*

    Az óbudai Szentháromság-szobor egyik domborművén is Vendelt látjuk: villámlás közben imádkozva vigyázza juhait.

    A hazai Vendel-ikonográfiának más jellegzetes megnyilatkozása, hogy a XVIII. század második felében készült falusi szószékeken a hagyományos Jézus, a Jópásztor-szimbólum helyett olykor Vendelt ábrázolják. Így Tápiósáp templomában* a szószék hangvetőjének tetején a térdelő Vendel faszobrát látjuk, előtte legelésző bárányokkal. Ráckevén a szószék mellvédjének közepén juhait a farkas ellen védelmező Vendel domborműve.*

    A kultusznak talán legszebb hazai barokk emléke a kecskeméti piarista templom Vendel-oltára: itt rokokó pásztorkosztümben, nagykarimájú kalappal, tarisznyával térdig kötött saruszíjakkal, vájtvégű pásztorbottal jelenik meg. Alakját égi fény világítja meg, lábánál királyi korona hever. Egy ledőlt antik oszlopfő is a mulandóságra emlékeztet mögötte.*

    Ikonográfiai felsorolásunk természetesen távol áll a teljességtől.

    Sződ Vendel-harangja (1753)* eredeti népies célzata szerint nyilván a jószágvész elharangozására szolgált.

     

    *

     

    Visszatérve Vendel napjához, már eddig is láttuk, hogy a Vendel-búcsú számos olyan falunak is fogadott ünnepe, amelynek legföljebb csak Vendel-szobra van. A teljes fölsorolás még a jövő kutatás feladata.

    Ságvárott a misének pásztormise a neve. A Kassamindszent somogyi falu búcsújára sereglő pásztorok be szokták egymást avatni a mesterségükre tartozó hagyományokba, fortélyokba. A század elejéről származó adataink szerint Csorna népe is misét mondatott e napon a jószágokért. Két esküdt állott az oltár előtt égő gyertyával a kezében. Mindenki vitt haza egy kisüveg szentelt vizet, amelyet itatáskor a jószág ivóvizébe öntöttek, hogy Vendel oltalmazza meg őket minden bajtól.

    Bágyog faluban* akkor mondattak Vendel tiszteletére misét, amikor áldozócsütörtök táján az ökörcsordát kihajtották a legelőre. Utána az elöljáróság áldomásra hívta meg a pásztorokat.

    A göcseji Szilvágy öregjei a megigézett jószágra régebben előbb ráimádkoztak, majd pedig Vendelhez is könyörögtek a gyógyulásáért.*

    Székesfehérvár-Felsővároson, amely valamikor a Mezőföld juhászainak Szent Mihály-napi szegődő helye volt, Vendelt máig bensőségesen tisztelik. A hét ama napját szentelik neki, amelyre abban az évben Vendel napja esik. Ilyenkor az igaz Isten imádására, Szent Vendel tiszteletére a négylábú jószágért szokott a család közösen imádkozni, könyörögni.

    A bánáti németek a szántás legalkalmasabb idejének a Vendel napját megelőző és követő tíz napot tartották. Németszentpéter (Sanpetrumare) faluból származó régi adat szerint egy gazdát botbüntetésre ítéltek, mert Vendel napján dolgozott (1780).*

    Mosonszentmiklós gazdaregulája szerint Vendelre el kell végezni a mezei munkát.

    Vendel napja régebben ünnepe volt a jószágnak is: nem fogták be, nem hajtották vásárra.

    Vendel így meghódítva népi jámborságunkat, a kultuszt éltető szakrális ponyvairodalmunkban is megjelenik. Legnagyobb hatású, Padányi Bíró Márton óta legtudatosabb apostola Orosz István (1838 – 1922) a maga korában nagyhírű jászladányi szentember.*

    Kattintással jelezd, ha együtt imádkozol velünk!
    Ezt az imát 0 alkalommal imádkoztad el.
    Ezt az imát még nem imádkoztad el!

    Bálint Sándor Ünnepi KalendáriumLukács

    Napi Ima1 imádkozás /layout/img/logo.png

    Okt
    18
    Bálint Sándor Ünnepi Kalendárium Lukács

    Lukács evangélista, Pál apostol útitársa. Megtérése előtt művelt pogány orvos volt. Régi jámbor hagyomány szerint ő lett volna az egyik emmausi tanítvány. Legendáját folklór mozzanatok nélkül az Érdy-kódexben* olvassuk.

    Lukács táblaképét ott látjuk Szepeshely (Zipser Kapitel, Spišska Kapitula) Szent Mihály-oltárán (1470) a többi evangélista társaságában. Talán Máriát rajzolja Muzsna (Meschen, Mojna) egyik táblaképén (1521). Oltármestersége volt a győri és nagyváradi székesegyházban (1486),* Sopron középkori ispotálytemplomában.

    Gótikus faszobra a többi evangelista társaságában az eperjesi Szent Miklós-templom Mária-oltárán (1490), szimbóluma Medgyes (Mediasch, Mediaş) főoltárán (1420), önállóan a kassai székesegyház Szent Fülöp-oltárán (1510).*

    Lukács evangélista tisztelete hazánkban mindig virágzott, de nyilván naptári helye: Gál, Vendel, Orsolya, Dömötör, Simon-Júdás jelesebb ünnepének közelsége miatt igazában mégsem tudott kibontakozni. Középkori patrociniuma nem ismeretes előttünk. A barokk időkben is ritka, és elsősorban nyilván az építtető kegyúr keresztneve miatt esett rá a választás.

     

    *

     

    Esztergom: Újgalla.

    Besztercebánya: Pila (Polisch, 1244), Szklenó (Szkleno nad Horom, Glashütten, 1807, fürdő).

    Szepes: Alsólipnica (Velká Lipnica), Németporuba (Liptovska Poruba).

    Kassa: Kormos (Gromoš, 1894).

    Szatmár: Szerednye (1806).

    Győr: Szárföld (1282).

    Szombathely: Kondorfa.

    Veszprém: Rezi (1756).

    Pécs: Püspökmárok (1882).

    Kalocsa: Borota (1935).

    Erdély: Altorja (Toria de Jos, kápolna, elenyészett).*

    Helynevek: Szentlukács (1332, Sáros, elenyészett), Szentluka (1345, Somogy, elenyészett), ma Szentlukapuszta.*

     

    Lukács az orvosok és kórházak, fürdők jeles védőszentje. Hazánkban az ő nevét viseli a budai Lukács-fürdő és kórház, amelyet az irgalmasrend alapított. Szobra is ott látható az épület homlokzatán.

    Mária életét, Jézus gyermekkorát evangéliumában Lukács mondja el legrészletesebben. Talán ebből támadt az a jámbor hagyomány, hogy Lukács festő is volt és a Szűzanya képét megörökítette. Számtalan ősi, ókori, koraközépkori Mária-képről állítja a legenda, hogy Lukács alkotása. Itt csak a római S. Maria Maggiore és a czenstochowai Szűzanya képére utalunk, amelyek számtalan másolatban, átköltésben ismeretesek hazánkban is. A hagyományból érthető, hogy régebben a festők is patrónusként tisztelték. Leghíresebb céhük a máig virágzó római Accademia di S. Luca. Hazánkban is a nagyszebeni festők és asztalosok, továbbá a brassai festők, képfaragók, üvegesek, asztalosok középkori közös céhének Lukács volt a védőszentje.*

    Lukács evangéliumát az ökör jelképezi, mert előadását Zakariás áldozatával kezdi. Ezért lett a szegedi mészárosok céhének barokk védőszentje.

    A Lukács keresztnevet különösen örményeink és bunyevácaink kedvelik. Családneveink: Lukács, Lukách, Lukáts, Luka, Lukácsa, Lukos.*

    Kattintással jelezd, ha együtt imádkozol velünk!
    Ezt az imát 0 alkalommal imádkoztad el.
    Ezt az imát még nem imádkoztad el!

    Bálint Sándor Ünnepi KalendáriumHedvig

    Napi Ima4 imádkozás /layout/img/logo.png

    Okt
    17

    Hedvig (legújabban okt. 16) középkori magyarsággal Adviga, Hadvig.

    A meráni grófok családjából származott (1174 – 1243) és így rokonságba került az Árpádházzal is. Testvére volt II. András feleségének, Gertrudnak, tehát a mi Szent Erzsébetünknek nagynénje. Henrikhez, Szilézia és Krakkó hercegéhez ment férjhez. Hat gyermeke született, utána urával együtt megtartóztatást fogadott. Szilézia patrónája.*

    Tisztelete a rokonsági kapcsolatok és földrajzi szomszédság révén, főleg régi hazánk északi részeire is átsugárzott. Egykorú kultuszának bizonysága, hogy Nagy Lajos kisebbik leányának, Lengyelország későbbi jámboréletű királynéjának, Hedvignek is ő volt a védőszentje. Keresztnévként mégsem vált a magyar nép körében általánossá.

     

    Oly kegyes és irgalmas asszony vala – írja* a Nádor-kódex –, hogy valahol jár vala, akár városba, akár faluba, mindenütt betegöt és kórt kérdöz vala. Legottan mint hallja vala, szeretőst meglátogatta vala és űtet megvigasztalja vala, miként anya fiát, avagy leányát. Ennek fölötte mindenütt tömlöcbe fekvő foglyokat nagy szeretettel látogat vala. Mint a jó asszonyról írás olvastatik, íly, hogy telős konyhája vala, eleségöt, ruházatot, gyortyákat a tömlöcbeliekhez szolgáltat vala, hogy hidegségtől őket eltávoztatná. Ennek utána és fölötte halálra válókat, kiket éröz vala, mikoron ura herceg miséről, avagy vecsernyéről kijő vala, térdre esvén, ruháját megfogja vala és ő esedözésének miatta őket kiszabadítá vala.

     

    Arnótfalva (Emaus, Arnutovce) Mária tiszteletére szentelt szárnyasoltárán (1485) a Szűzanyának két rokon: Árpádházi Szent Erzsébet és Szent Hedvig udvarol. Az oltárt Zápolya István szepesi ispán, Szilézia akkori kormányzója és felesége, Hedvig tescheni hercegnő ajánlotta föl.*

    Táblaképét látjuk még Lőcse (Szent Erzsébet-oltár, 1493),* gótikus faszobrát pedig Bártfa (Borbála-oltár, 1460, Mager Veronika oltára, 1489, Erazmus-oltár, 1505), Zsegra (Žehra, 1370) szárnyasoltárain.*

    Oltára állott (1514) Pozsonyszentgyörgy (Jur) városában.*

    Számontartja egyik XIV. századbeli pozsonyi misekönyvünk is.*

    Egyetlen – egészen új – nyilvánvalóan keresztnévi eredetű patrociniuma ismeretes előttünk: Döge (1883).

    Kattintással jelezd, ha együtt imádkozol velünk!
    Ezt az imát 0 alkalommal imádkoztad el.
    Ezt az imát még nem imádkoztad el!

    Bálint Sándor Ünnepi KalendáriumGál, Gallus

    Napi Ima3 imádkozás /layout/img/logo.png

    Okt
    16

    Gál, Gallus, ír származású szent, már a kalandozások korából ismert St. Gallen megalapítója, esetleg névadója. Tisztelete bencés rendtársai révén nyilvánvalóan már az Árpád-korban gyökeret vert hazánkban. Erre utal a Szentgál falu, amelynek azért lett ő a védőszentje, mert a környező bakonyi ősrengeteg hasonlatos volt ahhoz a szinte megközelíthetetlen remeteséghez, amelyben Gál meghúzta magát és az állatokkal barátkozott. Legendája szerint egy medvére parancsolt rá, hogy segítsen szálfát hozni, követ görgetni a kolostor építésénél.*

    A tolnai Szentgál falu emlékezetét a hódoltság óta már csak pusztanév őrzi, hasonló Szentgáloskér Somagyban, Vásárosszentgál,* Felsőszentgál (1270, 1448),* Baranyában. A név származéka a beregi Gálfalva (Gobalovica), a marostordai Gálfalva (Galeşti), a kisküküllői Vámosgálfalva (Hahnendorf, Gallendorf, Ganeşti), a liptai Gálfalva (Galovany), továbbá a zempléni Gálszécs (Sečovce). Nyilván idetartozik a Galla (Alsógalla, Felsőgalla) helynevünk is. Melich János* szerint az Alsófehér megyebeli Alsógáld, Felsőgáld, Havasgáld, másként Oláhgáld, Gáldtő falunevek is a Gál kicsinyített származékai. Melich a Kakas férfinevet, amely főleg a Berzeviczy-családra régebben igen jellemző volt, és a szebeni Kakaslalva (Hamba), szepesi Kakaslomnic (Berzeviczy-birtok), tolnai Kakasd helyneveket is a Gál, Gallus keresztnévből magyarázza.

    Ebben az időben sűrűn járhatta keresztnévként is. Ebből önállósult a Gál, Gaal, Gaál, Gálos, Gálocs, Gálffy, Galló, Gajó, továbbá a szlávos hangzású Gálovics, Gallovich családnév.*

    Nezsider (Neusiedl am See), Nagydaróc (Velké Darovce), Turány (Turany XIII. század), Szlaszka (XV. század), Viszolaj (Visolaj), Predmér, Nizsna (Nížna), Zsaskó (Žaskov), Komjatna régi templomainak is Gál a védőszentje. Az elenyészett bihari Véd falu egyházának (1334) is.* Feltűnő, hogy elsősorban erdővidékek faluinak a patrociniuma, ami legendájával függ össze.

    Nem sikerült megállapítanunk, hogy Alsógalla barokk patrociniuma visszanyúlik-e a középkorba, a tatai bencés apátság vonzási körébe, vagy német bevándorlóktól származik.

    A középkori Csanádban Apátfalva tisztelte védőszentül (1432).* A titulus nyilvánvalóan a szomszédos Csanádi bencés apátsággal függ össze. A hódoltság után restaurált egyházmegyének is van egy Gál-patrociniuma: Temesfő (Weidenthal, Brebul Nou 1879). Kiválasztásának körülményei nem ismeretesek, talán a falu bevándorolt németsége hozta a kultuszt magával. A szentet Németország számos vidékén jószágpatrónusként is tisztelték. Még emlékeznek rá, hogy Hőgyészen a Gallustag volt régebben a jószágszentelés ünnepe. Hozzáteszik: nach Sankt Gall bleibt die Kuh im Stall.

    A veszprémi székesegyháznak a középkorban Gál-oltára volt,* amit talán Szentgál falu közelsége is magyaráz.

    A szent nevének a gallus (kakas) szóval való egyezése, továbbá a szentgalleni kolostor könyvtárának, iskolájának nagy híre magyarázza, hogy Gál a deákok egyik középkori számontartott szentje lett, akinek nevenapján kakas-ütéssel is rekordáltak. Ez is ama középkori eredetű szokásaink közé tartozik, amelyet inkább protestánsok, főleg evangélikusok őriztek meg. Közbevetőleg megemlítjük: hogy a váradi káptalani iskola növendékei Gál napjára egy kakast vagy tyúkot adtak elöljáróiknak. A színmagyar Csepreg kakassal kedveskedett (1585) papjának Gál napján, a diákok pedig egy-egy kakast vittek a mesternek ezen a napon ajándékba: ismég minden gyermek, az mely fizet szegődség szerént, azok vagy polgárfiak, vagy nemesfiak, de nem az németek, azon Szent Gál napján egy-egy kakassal tartoznak, melyet Szent Gál kakassának hínak. Nem kappannal, arra nem erőltetheti őkegyelme, hanem az, ki jó akaratjábul olyant akar adni, szabad vele.*

     

    *

     

    A kakas-ütés hagyományvilágáról Újváry Zoltán írt* európai kitekintésű, értékes tanulmányt. Rámutat arra, hogy a szokás messze földön ismeretes, és vidékenként különböző alkalmakhoz, így lakodalomhoz és az esztendő számos ünnepéhez, munka végzéséhez, főleg pedig a farsanghoz, húsvéthoz, aratáshoz kapcsolódik, és eredetileg föltétlenül áldozati jellege volt. Ennek elemzése nekünk itt nem lehet célunk. Újváry összegyűjti a hazai hagyományanyagot, és európai párhuzamait. Mi itt csak azt emeljük és részben egészítjük ki, ami Gál apát ünnepéhez tapad. A kakasütésnek a szent nevenapjával való kapcsolata és iskolai ünneppé való avatása – nézetünk szerint – a szokásnak föltétlenül rangot adott, és lehetővé tette, hogy a városi polgárság körében, elsősorban evangélikus német városainkban hosszú évszázadokon át virágozzék. Említettük, hogy a deákok kakasütése a rekordáció, ünnepköszöntés egyik sajátos fajtája volt.

    Első adataink Késmárkról valók (1596). Itt már tilalomról van szó. Az iskola elöljárósága a kakasütést eltiltja, mert az előkészület izgalmai elvonják a tanulókat a munkájuktól, másfelől pedig a kisebb diákokat könnyen érheti baleset.

    Egy 1670. évi egyházlátogatási jegyzőkönyv tanúsítja, hogy Rozsnyón Gál napján az iskolás gyermekek tanítójuknak egy-egy kakast vittek.

    A besztercebányai szlovák diákság körében – nyilvánvalóan itt is hajdani német polgári hatásra – szintén ismeretes volt a kakasütés. „Minden évben – idézzük Újváryt – Gál napján tartották meg a diákkirály ünnepét. Reggel a fiatalság felnőttek kíséretében kivonult a rétre. A diákoknak szánt ajándékokat lerakták egy kör közepére. Egy kakast karóhoz kötöttek. A diákok sorra megpróbáltak a kakast leütni. A soron következő diák szemét bekötötték, kezébe pálcát adtak. Miközben a diák a kakas keresésére indult, társai a tanítóval dalt énekeltek. Aki eltalálta a kakast, kalácsot vagy kiflit kapott, aki nem találta el, szomorúan odébbállt.”

     

    A múlt századot is megérte a brassai szász gimnázium kakasünnepe Gál napján. „Ekkor választották meg – írja forrásai nyomán Újváry – az iskolában a kakasünnep királyát. A kakasviadal és a kakaslövés keveredett itt egymással. A kitűnőbb és előkelőbb tanulók, akiket királyságra jelöltek, egy-egy kakast hoztak az iskolába, és kakasviadalt rendeztek. Akinek a kakasa győzött, az lett az ifjúság királya. A deák királyt a gimnázium birtokában levő, XVII. századból származó aranyozott rézkoronával koronázták meg. A megkoronázott királyt az iskola ifjúsága: dobosok, zenészek, a felsőbb osztályosok tógás csapata, valamint fehér ingbe öltözött diákok, akik virággal és repkénnyel feldíszített kardot tartottak a kezükben, a Szent Márton-hegyre kísérték, ahol az ünnepség második részét tartották. Az ott eleregetett szárnyasokat (liba, kacsa, tyúk stb.) a kardos csapat üldözőbe vette, és fejüket lemetszette. Három napon át (!) tartott ez a véres csata. A leölt áldozatokból lakomát csaptak, a király pedig gyümölccsel; süteménnyel és pénzzel ajándékozta meg a mészárlás résztvevőit.”

    Nyilvánvaló, hogy a hétfalusi és apácai csángók kakasünnepe – tekintve, hogy évszázadokon át Brassó város jobbágyai voltak – ennek a brassai szász szokásnak átvétele. Csángóinknál azonban húsvét másnapjára tevődött át. Így van különben a Nagyszebentől függő kisded szakadáti magyar népszigeten is.

    Gál a parasztéletben határnapként is előfordul. Szendrey Zsigmond idézi egy múlt századi székely naptárból (1844), hogy ezen a napon érik be a makk, és most van az évben az utolsó halászat. E tájban, Gál és Lukács körül kell Makó régi gazdái szerint szántásba fogni, az őszi búzát vetni.* Szamosháton a gálhét viszont nem alkalmas a búzavetésre, mert üszkös lesz.*

    Kattintással jelezd, ha együtt imádkozol velünk!
    Ezt az imát 0 alkalommal imádkoztad el.
    Ezt az imát még nem imádkoztad el!

    Bálint Sándor Ünnepi KalendáriumTeréz

    Napi Ima2 imádkozás /layout/img/logo.png

    Okt
    15
    Bálint Sándor Ünnepi Kalendárium Teréz

    Teréz, azaz Nagy Szent Teréz, profán utalásokban Avilai Teréz (1515 – 1582) az Egyház egyik legnagyobb női szentje, a világirodalom legnagyszerűbb nőíróinak egyike, VI. Pál egyházdoktorrá nyilvánította (1970). A hagyomány szerint egy szeráf az isteni szeretet tüzes lándzsájával döfte át a szívét (transverberatio). Ezt a jelenetet örökíti meg Bernini híres szobra a római S. Maria Vittoria-templomban.

    Többek között megreformálta a sarutlan karmelita rendet, amely Bécsben, majd a hajdani habsburgi birodalom más városaiban is gyökeret vert.* Szakrális hatására több helyen is rámutatunk.

    Eleinte a dinasztiában vált kedveltté a Terézia, Teréz keresztnév, sőt Mária Terézia nyomán először az udvari arisztokrácia körében, majd a társadalom minden rétegében elterjedt. Napjainkban már inkább parasztnévnek tetszik.

    A királynőről kapta nevét a budapesti Terézváros. Érthető, hogy későbben épült templomát Szent Teréznek szentelte (1803). Búcsúnapja a pesti népnek máig látványos ünnepe.

    Amikor Szabadka szintén a királynőtől elnyerte a szabad királyi városi rangot (1779), hálából fölvette a Mária Terézia városa, deákul Mariatheresiopolis, németül Maria-Theresiopel nevet,* amely azonban csak német alakjában tudott általánossá válni. Szintén Teréziát választotta hatalmas későbarokk plébániatemplomának (1798) védőszentjéül. Ez az új, szabadkai egyházmegye (1968) püspöki székesegyháza is.* A szabadalomlevél egyébként úgy intézkedik, hogy a város elöljáróságát Teréz napján kell választani. Szabadka új címerpajzsán Szent Terézia könyörög Mária és a karján ülő Kis Jézus előtt a városért.

    A bevándorolt bolgárokból települt bánáti Vinga a hazai latinságban Theresiopolis néven volt ismeretes. Városi rangját szintén Mária Teréziától kapta (1744).1071 A királynő a kiváltságlevélben kikötötte, hogy Vinga címerének egyik felébe az ő, voltaképpen a szent nevének megkoronázott kezdőbetűje kerüljön, a címerpajzs másik fele pedig kőszirtre épített fehér toronnyal ékeskedjék. Az oklevél szerint ez a címer kifejezi, hogy a „szétszóródott bolgárság a mi fölséges ausztriai Házunk alatt talált oltalmat”. Nem tudjuk, de föltételezzük, hogy Vinga régi, majd a Szentháromság tiszteletére szentelt újabb templomában (1892) Szent Teréz ábrázolásáról nem feledkeztek meg.

     

    Kétségtelen, hogy a Bánát számos, mindjárt felsorolandó templomának titulusválasztását szintén az alattvalói hódolat ihleti. Többi templomaink Teréz-patrociniumai is általában Mária Terézia, kisebb részben a kegyúr, jótevő Teréz nevezetű felesége, leánya révén születtek.

    Csanád: Kévevára (Kubin 1882), Csatád (Lenauheim, 1778), Mezőkovácsháza (1817), Temeskenéz (Satchinez 1823), Nagyszentmiklós (Sinnicolaul Mare, 1824), Alsósztamora (Stamora Germana, 1858), Szörényordas (Wolfsberg, Garina 1870), Németpereg (Peregul Mare 1878), Nagyfalu (Satumare din Timiş, 1888). E templomok legnagyobb részét a kamara német falukban építette.

    Erdély: Jobbágyfalva (Jobageni), Székelyzsombor (Jimbor), Szerdahely (Mercurium, Reussmark 1770).

    Nagyvárad: Csorvás (1866).

    Eger: Nyíribrony (1825), Sajókazinc (1911), Miskolc (1943, karmeliták).

    Pécs: Ivánbattyán (1838), Lengyel (1861, a dinasztikus érzületű Apponyi-család egykori birtoka), Husztót (1868).

    Veszprém: Kisbárapáti, Magyaregres (kápolna).

    Székesfehérvár: Szigetcsép (1758, Mária Terézia alapítása), Kőhányás (egykori Eszterházy-kegyuraság).

    Rozsnyó: Bódvarákó.

    Nyitra: Kisappony (Malé Oponice).

    Kassa: Felsőszabados (Vyšná Vola, 1861), Tarcal (kápolna, 1750), Ináncs (1774).

    Besztercebánya: Klak (1753, a királyi kamara építette).

     

    Barokk templomainkban elvétve oltárképeivel, szobraival is találkozunk (Krisztinaváros, Győr, karmeliták, Árpás).

    Szegedi öregasszonyok Teréz napján nem mostak, kenyeret nem sütöttek. A hagyomány talán még Mária Terézia nevenapjának polgári megünneplésében gyökerezik, később azonban szakrális színezetet kapott. Ilyenre más példa is van: szintén a szegedi nép Ferenc József születésnapját (aug. 18) Szent Ilona napjaként. ülte meg.

    A szüret a Balatonvidék számos falujában, hegyén Teréz hetében kezdődik. Így Egerben is, neve Teréz-szedés.*

    Kattintással jelezd, ha együtt imádkozol velünk!
    Ezt az imát 0 alkalommal imádkoztad el.
    Ezt az imát még nem imádkoztad el!

    Bálint Sándor Ünnepi KalendáriumKálmán

    Napi Ima5 imádkozás /layout/img/logo.png

    Okt
    13
    Bálint Sándor Ünnepi Kalendárium Kálmán

    Kálmán ír zarándok volt,* a Szentföldre iparkodott. Ausztriában kémnek nézték és két rablógyilkossal együtt fölakasztották (1002).* Ausztria egyik régi patrónusa.*

    A mi Szent István királyunk Kálmán legelső magyar tisztelője volt. Állítólag hazánkba hozatta a szent ereklyéit, amelyek később a melki apátságba kerültek, most is ott őrzik. Ismeretes volt a magyar középkorban Kálmán, István, Imre és László tiszteletére szerkesztett közös fogadalmi mise, amelyet Batthyány Boldizsár misekönyvében (1489)*, továbbá egy Pozsonyban írt, XV. századbeli kódexben olvashatunk.

    Hazai tiszteletének korai bizonysága Könyves Kálmán (1095 – 1116) keresztneve. Népszerűségét családneveink is tanúsítják: Kálmán, Kaló, Káló.*

    Kálmán táblaképével találkozunk Kisszeben (Sabinov, 1510) szárnyasoltárán. A győri székesegyházban oltára állott (1512).* Szentkálmán falu virágzott Somogyban (1414).*

    Modern kultuszának szinte semmi nyoma. Tudomásunk szerint egyedül a veszprémi Kára választotta templomának védőszentjéül, de a titulust alighanem a kegyúr keresztnevéről kapta.

    Kattintással jelezd, ha együtt imádkozol velünk!
    Ezt az imát 0 alkalommal imádkoztad el.
    Ezt az imát még nem imádkoztad el!

    Bálint Sándor Ünnepi KalendáriumDénes

    Napi Ima10 imádkozás /layout/img/logo.png

    Okt
    09
    Bálint Sándor Ünnepi Kalendárium Dénes

    Dénes, Páris vértanú püspöke (III. század), a Merovingok, majd Karolingok védőszentje. Emlékezetét a sírja fölött emelt Saint-Denis-apátság, a francia királyi család temetkezési helye ápolta és terjesztette. A jámbor legenda szerint lefejeztetése után fejével a kezében ment sírjába. Sokszor így is ábrázolják.

    A Tizennégy Segítőszent egyike, fejfájósok szokták magukat oltalmába ajánlani.* Ennek hazai nyoma a sükösdi kéziratos kis rituale (1710) áldása, contra capitis dolores:

    † Posuerunt super caput eius scriptum: I † N † R † I. Titulus triumphalis defendat te ab omni dolore capitis tui N. per merita Beatorom Dionysi et Johannis Baptistae quorum abscissa capita fuerunt absque omni dolore in nomine Patris † et Filii † et Spiritus Sancti † Amen.

    Dénest és ünnepét középkori liturgiánk számontartja. Régóta kedvelt keresztnév, de ismeretes családnévi változatokban is: Dénes, Dénös, Dienes, Gyenös, Gyenis, Gyenizse, Gyenes,* Szeged középkorából Gyengyüs, XVIII. századából Jenes.

    Templomtitulusaival igen ritkán találkozunk: Ipolybolyk (Bolkovce, 1318), Szatmárnémeti (1339, domonkosrendi apácák, elenyészett). Hasonlóan a telki bencés apátság dedikációja is. Szentdienes (Baranya, új temploma 1797). Ennek föltételezhető oka, hogy naptári közelségben van a kivételes tekintélyű Mihály arkangyal. A soproni Szent János-templomban 1454-ben oltárt emelnek Dénes tiszteletére.*

    Természetesen helynevekben is föltűnik. Szentdienes falu volt a középkori Pest megyében.* Ekkor virágzott a váradi egyházmegyében szintén Szent Dienes (1291),* a Csanádiban az ágostonrendi Dénesmonostor. Lehetséges azonban, hogy itt Dionysius Aeropagita volt a patronus.*

    Dénest segítőszentek társaságában látjuk Bártfa (1500), Esztergom (Keresztény Múzeum, 1514), Kisszeben (Sabinov 1520), Ludrófalva (Ludrová 1510), más csoportosításban Kispalugya (Paludzka 1510) szárnyasoltárain.*

    Egy Székesfehérvárott bemutatott jezsuita iskoladrámának (1759) Dénes a hőse.*

    Dénes volt a neve annak az előkelő magyar ifjúnak, aki a mondai hagyomány szerint* bekívánkozott Menedékkő középkori karthauzi szerzetesei közé. Mindenki iparkodott fényes származására hivatkozva szándékáról lebeszélni, ő azonban állhatatos maradt. Alázatosságát a perjel próbára akarta tenni: ő lett a birkapásztor. Dénes hűségesen megfelelt a feladatnak. Egy alkalommal az erdőből nagy medve tört elő és több juhot elragadott. Dénes nem tudta őket megvédeni, és ezért a perjeltől büntetést kért. Elöljárója vigasztalgatta és azt tanácsolta neki, ha visszajönne, a medvét a szent engedelmesség nevében szólítsa föl, hogy a nyájat hagyja békén. Így is történt. A medve meghunyászkodott, mire Dénes övével átkötötte és a kolostorhoz vezette. Végül a vadat eleresztették, de meghagyták neki, hogy a monostort messzire kerülje el.

    Kattintással jelezd, ha együtt imádkozol velünk!
    Ezt az imát 0 alkalommal imádkoztad el.
    Ezt az imát még nem imádkoztad el!

    Bálint Sándor Ünnepi KalendáriumMagyarok Nagyasszonya

    Napi Ima4 imádkozás /layout/img/logo.png

    Okt
    08
    Bálint Sándor Ünnepi Kalendárium Magyarok Nagyasszonya

    Magyarok Nagyasszonya ünnepét Vaszary Kolos hercegprímás kérésére engedélyezte* a pápa, amikor hazánk megérhette fennállásának millenniumát (1896). A liberális nemzetállamra jellemző ünnepi törvénycikk nem említi az oltalmazó Nagyasszony nevét. A liturgikus reform hazai rendelkezései (1971) értelmében az ünnep Mária nevenapjára tevődött át.

    Máriának a magyarság pátrónájaként való tisztelete már Szent István felajánlásával elkezdődött, azonban ezt évszázadokon át Nagyboldogasszony napján ünnepeltük. Különleges középkori kultuszáról tanúskodik a lebontott esztergomi Porta Speciosa homlokzati freskója, amelyet bővebben karácsony ünnepénél jellemeztünk. Az elajánlás a Hartwik-legenda hatásos előadását tükrözi: a szent király szemét és kezét a csillagok felé emelve, így kiáltott föl: Mennyek Királynéja, a világ dicsőséges megújítója, a Te oltalmadba, a Te legmagasabb könyörgésedbe ajánlom a szent egyházat püspökeivel és papságával, az országot előkelőivel és népével, mindnyájunknak búcsút mondva, a Te kezeidbe ajánlom lelkemet. A szepeshelyi (Zipser Kapitel, Spišske Pohradie) székesegyház falképe* is a kultusz elevenségét bizonyítja: a kép bal felén Mária a koronát nyújtja az előtte térdeplő Károly Róbertnek, jobbról pedig Tamás esztergomi érsek ajánlja föl a Koronát a Nagyasszonynak. Ennek egyik felirata így hangzik:

     

    AD TE PIA SUSPIRAMUS

    SI NON DUCIS DEVIAMUS

    ERGO DOCE QUID AGAMUS

    VIRGO MEI ET MEIS MISEREARIS

    ANNO DOMINI MCCC DSCIMO SEPTIMO.

     

    Magyarul: Hozzád sóhajtunk kegyes Szűz, ha nem vezetsz, eltévedünk, taníts hát, hogy mit tegyünk. Rajtam és enyéimen könyörülj (1316).

    A XV. században Máriának a Napbaöltözött Asszony szimbólumával való ábrázolása tükrözi a kor nagy vallási és politikai feszültségeit. Erről a Szeplőtelen Fogantatás ünnepénél bővebben is szólunk.

     

    A jelkép hazánkban különleges hangsúlyozást kap: a törökellenes küzdelmek szakrális-mágikus jelképévé válik. A Magyarok Asszonya-invokáció ekkor lesz szinte szükségszerűvé. Vásárhelyi András ismert énekében már így szól Máriához:

     

    Halottaknak megszabadejtója,
    Törököknek megnyomorejtója,
    Királyoknak jó tanácsadója,
    Magyaroknak megoltalmazója.

    A barokk lírai hangvétellel így magasztalja:

    Óh Istennek szent Anyja,
    Szépséges Mária.
    Országunknak oltalma,
    Tündöklő aranyalma.
    Te vagy nékünk nagy kincsünk,
    Mindenben reménységünk.
    Óh napnak fényessége,
    Csillagok ékessége…*

     

    A Cantus Catholici egyik éneke:

     

    Esedezz értünk Isten szüléje,
    Régi magyarságnap te valál őrzője,
    Légy minden jónak megszerzője.

     

    Lipót király 1693-ban a bécsi Szent István-székesegyházban ünnepélyesen hálát adott az Úrnak, hogy a Magyarok Nagyasszonyának közbenjárására megengedte az országnak a félhold uralma alól való felszabadulását. Megfogadta, hogy az elpusztult templomokat fölépíti.*

    Ezt a jelenetet örökíti meg Árpás (Móriczhida) hajdani gótikus premontrei templomának barokk oltárképe: Lipót az ország nagyjainak társaságában hazánk térképét ajánlja föl a Boldogasszonynak, akit két angyal a Szent Koronával koronáz meg. Más angyalok oltalmazó palástját vonják szét.

    A Nádasdy-család Lékán (Lockenhaus) hatalmas oltárt állított: Mária koronázási palástban, fején Szent István koronájával.

    A Regnum Marianum barokk világában a Napbaöltözött Asszony ábrázolásából bontakozik ki a Patrona Hungariae jellegzetes, máig érvényes ikonográfiája, amelyen a Szűzanya fejére a tizenkét csillagú korona helyett a Magyar Szent Korona, a karján ülő kis Jézus helyébe az ország almája, Mária másik kezébe pedig az ország jogara, kormánypálcája kerül.* A lábánál feltűnő félhold a török veszedelem elmúltával bőségszaruvá, mintegy a magyar Kánaán, az extra Hungariam non est vita jelképévé alakult. Ez a barokkos Mária-ábrázolás képekről, szobrokról, céhzászlókról, pénzekről, később postabélyegekről közismertté válik. Pázmány Péter egyik prédikációjában mondja: mái napig költő pénzünkön a Boldogasszony képe körül ama szokott bötűkkel, Patrona Hungariae, Magyarország Asszonyának valljuk a Szent Szüzet.

    Föltűnik azonban a téma monumentális barokk falképeinken is. A székesfehérvári jezsuita, később cisztercita templom freskóján Mária az ég királynéja: lába alatt a hold, ölében a Gyermek, és fogadja Szent István hódolatát, az ország felajánlását. Közöttük a mennyei udvarból máris kardos angyal ereszkedik alá, hogy társainak seregével megvédje a felajánlott országot.

    A török mecsetre épült szigetvári plébániatemplom Dorffmeister Istvántól festett hatalmas kupolafreskója (1788)* a város magasztos történeti sorsában szintén ezt az eszmekört fejezi ki.

    A kupola alsó részét szegélyező keretben négy chronostichonos felirat. A nyugatin: SOLIMANI ZRINIQUE FATIS SUBDITA (=1566: Szolimán és Zrínyi végzetének beteljesedésével elbukott). A keletin: SUB LUNA HIS PLANXIT (=122: ennyi ideig nyögött a Hold alatt). A délin, az oltár fölött: REVINDICATA FAME JVRE VETERI EXULTAVERAT (=1688: éhség által ősi jogon visszaszerezve, örvendezett). Az északi, bejárati oldalon: HODIE PICTVRIS EXORNATA OVANS SAECVLVM SERVAT (=1788: ma festményekkel ékesítve ünnepli meg századik évfordulóját).

    A kupola nyugati freskórészén Zrínyi halálát látjuk: keresztény Antheus, akit csak úgy tudnak legyőzni, hogy a törökök magasba emelik. Tekintetét az égre szögezi. Egyik angyal a Szentháromságot mutatja neki. Mellette a halott Szulejmán és a vár.

    Északi részén: Szigetvár visszavétele fölött is angyal lebeg, aki egyik kezében keresztet és babérágat tart, a másikkal pedig kiutasítja a törököket. Néhány láncaiból szabaduló szimbolikus alak a kereszténység diadalát idézi.

    A déli oldalon oszlophoz támaszkodik a babérral ékesített győztes vezér, Vecchi ezredes. Mellette magyar vitéz a diadalmas sereg zászlaját tartja a kezében. A zászlón kétfejű sas és magyar címer. Előtte a szigetvári bég térdel. A háttérben egy magyar katona kenyeret nyújt az éhes törököknek.

    Az oszlop felső részével együtt felhőkbe vész. Itt a Boldogasszony lebeg, könyörögve fölfelé tekint, és kezeivel pártfogó, ajánló mozdulatot tesz az ország felé. Mária és a körülötte lebegő angyalok, akik belejátszanak az alsó emberi jelenetekbe, mintegy kört alkotnak. Ezen belül a kupola a tetején ragyogó dicsőségben a Szentháromság jelenik meg.

    Dorffmeister Istvánnak Szentgotthárd apátsági templomában látható freskóit szintén jelentős mértékben ihlette a Patrona Hungariae képzetvilága: a kupola nyílt eget ábrázoló közepén aranyos felhőkön, hétpecsétes könyvön fekszik Isten apokaliptikus Báránya, angyalfejektől és két angyaltól körülvéve. Alatta egy másik angyal, aki szivaccsal letörli a bűnbeesésnek kőlapra rajzolt képét.

    Egy ülő női alak, az Ecclesia, fehér ruhában, kék palástban, arany stólával, jobbjában kelyhet és paténát tart, sugárzó ostyával. Baljában térdének támasztott nagy könyvet fog, amelyen IN PRINCIPIO ERAT VERBUM olvasható. Tőle jobbra, a könyvtől félig eltakarva, görnyedten ül egy másik női alak, sötét aranysárga ruhában, lefátyolozott arccal. Ez a Synagoga, kezében T alakú kereszt, amelyre kígyó csavarodik. Két felírást is látunk. Az egyik: LVNA LEOPOLDI REGIS PROSTERNITUR ARMIS (=1664, a szentgotthárdi győzelem), azaz: Lipót király fegyverei által a félhold szétszóródik. A másik: VT PER TE FIDEI PROSTRATVS FVGERAT HOSTIS HIC PER TE MATER TVTVS ET ESTO LOCVS (=1784, a festmény keletkezésének éve). Vagyis: hogy általad a hit előtt hátrálva, meneküljön az ellenség és ez a hely a Te védelmed alatt.

    A kupola legnagyobb részét a csata ábrázolása foglalja el. Alsó övezetét küzdő alakok sokasága tölti be. Odafönt a hadak sorsát intéző istenség, az ide-oda röpködő, a legyőzötteket üldöző, a győzteseknek pálmát vivő angyalok, és a Patrona Hungariae a magyar címerrel.*

    Nemesapáti szép barokk templomi képén a Patrona magyar szentek társaságában jelenik meg:

     

    HUNGARA QUID TREPIDAS TELLUS ACCEDE PATRONAM

    NON PATITUR VACUA ILLA PERIRE PRECE?

    SINT SUA SCUTA ALYS, SUA SINT MUNIMINA ET ARCES

    VIRGINIS HUNGARIAE PRAEBET ASYLA THRONUS.

     

    Nyilván középkori hagyományok ihlették a Nagyasszonykép néven emlegetett székesfehérvári, piactéri Mária-szobrot, amelyhez még századunk első évtizedeiben is az ünnepen a székesegyházból körmenet indult. Felírása: MAGYAR HAZÁNK NAGY BOLDOG ASSZONYÁNAK TISZTELETÉRE 1703-BAN ÉPÜLT KÉPÉT 1834-BEN MEG ÚJJÍTOTTA AZ EPE MIRIGY DÜHÉTŐL HARMAD ÉVVEL MEG MENEKEDETT SZÉKESFEHÉRVÁR.

     

    *

     

    A kultusz nemcsak jámborsági, hanem politikai szándékokból, talán a kezdődő szabadkőművesség ellensúlyozására ihleti a Congregatio Beatae Mariae Virginis sub titulo Magnae Hungarorum Dominae Nationis Hungaricae (1734) néven alakult győri jámbor társulatot, amelynek tagjai főleg a főpapok, főurak, magasrangú katonatisztek közül kerültek ki.*

     

    Nem szólhatunk a Regnum Marianum-ideológia irodalmi és társadalmi, politikai jelentkezéséről. Kiváltó oka, éltető forrása a hódoltság és reformáció, később pedig a konzervatív hagyománytisztelet. A jelenséget Szekfű Gyula útmutatása nyomán Németh László vizsgálta meg.* Az ideológiát Eszterházy Pálnak szinte minden katolikus imádságos könyvben megtalálható felajánló imádsága summázta. Ehelyett Dessewffy Sándor Csanádi püspöknek Máriaradnán 1895 őszén, a millenium vigíliáján tengernyi búcsúsnép előtt elmondott, komor sejtelmektől ihletett rövidebb felajánlását* idézzük:

     

    Könyörülj hazánkon és áldd meg nemzetünket, hogy Szent István koronájában és az ő erényeiben egyesüljünk valamennyien, kik tagjai vagyunk az általa alapított és a Te égi oltalmad alá helyezett Magyarországnak. Óvj meg bennünket az elsatnyulástól, a pártvillongásoktól, a hazát bontó vallástalanság mételyétől. Válságos időben közeledünk itteni létünk másodezredének küszöbére. De Te, ki a múltban honunkat háborúkban diadalra vezetted, békességben fejlesztetted, viszályokban, éhségben és ragadós nyavalyákban elpusztulni nem engedted, ki sok szükségeinkben segítettél, szorongatásainkban oltalmaztál, a szerencsétlenségtől megóvtál, örömünkben és bánatunkban mindig mellettünk állottál: légy áldott mindezekért és az új ezredévben se hagyj el minket. Kelj föl mellettünk szent Fiadnál, Boldogasszony és ne engedd, hogy a mi hazánk, nemzetünk boldogabb jövője fölött valaha kétségbe essünk.

    *

    A hazai hagyományt és gyakorlatot újítja föl a millenniumi ünnep: Magyarok Nagyasszonya. A hivő magyarság az ő oltalma alatt vág neki a második évezrednek. Számos új, illetőleg újjáépített templomnak válik most – romantikus lelkesedésből is – patrónájává. A választásba nemzetiségi vidékeken kétségtelenül belejátszott a modern nemzetállam eszmevilága, illuzionizmusa is.

     

    Esztergom: Bény (Bina, 1896-ra restaurált híres román műemléki templom), Budapest (Regnum Marianum, lebontatták, Tisztviselőtelep, 1931), Nagycsalomja (Velká Čalomia, 1911), Újlót (Velké Lovce, 1910), Verebély (Vráble), Zavar (Savar 1907).

    Rozsnyó: Somoskőújfalu (1896), Bocsárlapujtő (1899), Pelsőc (Plešivec, 1907), Bánréve (1928), Mátraszele (1935), Korláti (Korlatovo, 1939).

    Kassa: Alsóberecki (1935), Ond (1946).

    Eger: Mezőkeresztes (1899), Dombrád (1902), Nyíregyháza (1904), Tiszadob (1912), Dusnokpuszta (1922), Tornyospálca (1927), Hámor (1930), Igrici (1936), Balkány (1936), Tíszacsege (1941), Kunszentmárton (1941, karmeliták), Ramocsaháza (1943), Gemzse (1946, azelőtt: karácsony napja), Ózd (1946), Prügy (1949).

    Szatmár: Aporliget (1950), Nyírderzs, Tarpa (1948).

    Győr: Győr (püspöki kápolna), Mecsér (azelőtt: Mindenszentek), Rétalap (kápolna), Sokorópátka, Süttör (kápolna).

    Veszprém: Balatonföldvár, Balatonvilágos, Beleg, Bodorfa (kápolna), Böhönye, Cserfekvés, Csombárd, Esztergár, Hárskút, Hencse (kápolna), Jákó, Nagyhorváti, Kaposkeresztúr, Keszthely (csak az 1896. évi templomrestauráció óta, azelőtt: Kisasszony), Kisasszond (kápolna), Köbölkút (kápolna), Lepsény, Somogyjád, Somogymeggyes, Szabadi, Szentmiklós, Szenna, Szőkedencs, Taszár (azelőtt: Kisasszony), Újvárfalva, Zselicszentpál.

    Székesfehérvár: Apátszállás (1925), Besnyő (1948), Hercegfalva, Nagykarácsonyszállás, Széchenyitelep.

    Pécs: Mozsgó (1746, a restauráció, vagyis 1896 előtt: Paulai Szent Ferenc), Mecsekszabolcs (1912), Harkány (1934), Nagyharsány (1938), Potony (1939), Mohács (1940), Murga.

    Vác: Szank (1898), Pécel (1900), Rákospalota (1900), Orgovány (1917), Szolnok (1932), T Ladánybene (1937), Pesterzsébet (1938).

    Kalocsa. Bácsgyulafalva (Telečka 1898), Csengőd (1901), Kiscsertő (1904), Tiszakálmánfalva (Budisava, 1908), Dávod (1910, azelőtt Mindenszentek), Tornyos (Tornjos).

    Csanád: Temesvár, Józsefszállás (Conacul-Josif, 1897), Pusztaföldvár, Püspöklele, másként Maroslele (1899), Szeged (Fogadalmi Templom 1930).

    Nagyvárad: Újiráz (1912).

    Erdély: Bélbor (Bilbor), Erdőcsinád (Padureni), Marosludas (Luduş).

    Kattintással jelezd, ha együtt imádkozol velünk!
    Ezt az imát 0 alkalommal imádkoztad el.
    Ezt az imát még nem imádkoztad el!

    Bálint Sándor Ünnepi KalendáriumOlvasós Boldogasszony

    Napi Ima2 imádkozás /layout/img/logo.png

    Okt
    07
    Bálint Sándor Ünnepi Kalendárium Olvasós Boldogasszony

    Olvasós Boldogasszony, újabb finomkodó szóhasználattal Rózsafűzér Királynéja ünnepét rendesen október második vasárnapján szokták megülni. Népünk olvasókultuszáról itt csak annyit jegyzünk meg, hogy az olvasó-ájtatosság* a dominikánusok buzgólkodására a XV. század folyamán nyerte el mai formáját.* Köln városában alakult a legelső társulat (1475). Eddigi ismereteink szerint Kolozsvárott született (1496) az első hazai olvasótársulat, amelynek a dominikánus (később ferencrendi) templom mellé kápolnája (capella Rosarii) is épült, szárnyasoltárral.* A kultusz országszerte gyorsan terjedt. Czottmann Bertalan kassai patikus fogadalmi képén (1516) a donátorok kezében már olvasót látunk.*

    Az olvasóimádság magyarul legelőször az apácák számára írt Czech- és Gömöry-kódexben* tűnik föl. Az utóbbiban az örvendetes olvasónak még fehér rózsakoszorú, a fájdalmasnak veres rózsakoszorú, a dicsőségesnek pedig aranyszínű rózsakoszorú a neve.

    Az olvasókultusz különösen akkor vált egyetemessé, amikor a dominikánus V. Szent Pius pápa felszólítására a katolikus Európa az olvasót imádkozva könyörgött a kereszténységnek a török veszedelem ellen való helytállásáért. A lepantói tengeri győzelmet (1571, okt. 7.) ennek tulajdonították. Innen az ünnepnek és templomtitulusnak ritkább Győzedelmes Boldogasszony (S. Maria de Victoria) neve.

    Az ünnepet hivatalosan XI. Kelemen pápa rendelte el, miután 1716 Haviboldogasszony napján Savoyai Jenő Pétervárad mellett döntő győzelmet aratott a törökökön. Ez egyúttal hazánk teljes felszabadulását is jelentette. Az ünnepnek így jelentékeny magyar vonatkozása is van.*

    A hazai Olvasós Boldogasszony-ikonográfia összeállítása még a jövő kutatás feladata. Nyilván a legjellegzetesebbek közé tartozik Kisoroszi főoltárának* a lepantói csatát (1571) ábrázoló képe: a keresztény gályák legyőzik a török hajókat és ezzel végleg megdöntik a porta tengeri hatalmát, előkészítvén az izlám európai uralmának hanyatlását is. A kisoroszi képet, illetőleg dedikációt hazánk felszabadulásának friss emlékezete ihlette.

     

    *

     

    Október az egyházi év liturgiájában az olvasó és szintén a török időkben született lorettói litánia kiemelt hónapja. Templomainkban a hívek élénk részvételével az esti órákban végzik.

    Olvasós Boldogasszony napját, amely egyúttal olvasóstársulataink fő ünnepe is, különösen azokon a helyeken tartják számon, ahol ez egyúttal a templom titulusa is.

    Az olvasókultusznak a licenciátus jámborság orális, azaz élőszavas gyakorlatában, az írástudatlan hívek hitéletében volt szinte páratlan jelentősége. Nem véletlen tehát, hogy Olvasós Boldogasszony oltalma alatt elsősorban olyan templomaink állanak, amelyek hosszú időkön át leányegyházak (filia) voltak, részben még most is azok. Ezekben élt, illetőleg él az önellátó licenciátus hagyomány legtovább, nyomokban még napjainkban is.

    Olvasós Boldogasszony tiszteletére számos templomunkban emelt a helybeli társulat külön oltárt is, ahol sokszor a titokváltás, vagyis az Üdvözlégybe foglalt hittitoknak a következő hétre, hónapra a tagok imádságául, elmélkedéséül való kijelölése történik.

    Mint láttuk, az olvasókultusz ihlette néhány Szent Domonkos tiszteletére szentelt templomunk titulusát is.

     

    Esztergom: Bilkaudvard (Bilkahumanec,1899), Budapest (angolkisasszonyok, XVIII. század, dominikánusok 1915), Cserfalu (Dubova), Felsőszöllős (Vinodol), Kisoroszi, Ipolyhídvég (Ipelské Predmostie, 1925), Köpösd (Hájske), Nemeskajal (Kaja)), Ondrahó (1931), Szénavár (Senohrady), Tarján (kápolna), Zsuk (Žlkovce).

    Rozsnyó: Velkenye (Velkyna), Perse (1913), Komjáti, Rónafalu.

    Besztercebánya: Pichtófalva (Pytelova 1778), Mocsár (Mociár 1782).

    Eger: Egercsehi (1761), Bolyok (1886), Mesterszállás (1895), Finke (1913).

    Kassa: Szakaly (Sokolány 1759), Felsővirányos (Vysná Sitnica 1767, előbb Mária Magdolna), Abos (Obyšovce 1769), Kiskárna (Karna, 1770), Radoma (1792), Opálhegy (Zámutov, 1912), Lapos (Lopuchov 1913), Izbugyarabóc (Hrahovec 1924), Regéc, Litka.

    Győr: Mocsa (1758), Rábakecöl (1886), Kislédec (1891), Répcevis (kápolna), Sopronhorpács (kápolna).

    Veszprém: Cserszegtomaj, Darvas (kápolna), Felsőkak, Kisbajom, Pápaderecske, Somogyfehéregyház, Varászló, Visz, Zalavár.

    Pécs: Belvárdgyula (1854), Romonya (1871), Barátur (1913), Máza (1914).

    Székesfehérvár: Tárnok (1731), Perkáta (1757).

    Vác: Vác („fehérek temploma” 1773), Maglód (1891), Kistarcsa (1880).

    Kalocsa: Körtés (Krusevlje, 1718), Negyven (1885), Kevi (1901), Rém (1901), Bócsa (1907), Györgypuszta (1910), Gara (1935, kápolna).

    Csanád: Zichyfalva (Mariolana, 1806), Vecseháza (Morgenstern, Pietroasa-Mare 1870).

    Szatmár: Óradna (Rodna veche, 1894), Csecsehó (1900), Ördögporuba (Porubka).

    Erdély: Alsórákos (Racosul de jos).

    Kattintással jelezd, ha együtt imádkozol velünk!
    Ezt az imát 0 alkalommal imádkoztad el.
    Ezt az imát még nem imádkoztad el!

    Bálint Sándor Ünnepi KalendáriumÁbrahám

    Napi Ima4 imádkozás /layout/img/logo.png

    Okt
    06

    Ábrahám napja, középkori misekönyveinkben Ábrahám, Izsák és Jákob pátriárkák ünnepe.

    Ábrahám zsidóul „népek atyja”, egyházi tanítás szerint a Messiás ősatyja, áldozata pedig Jézus kereszthalálának előképe.*

    Legkorábban a gyulafehérvári székesegyház egyik XIII. századbeli gyámkövén bukkan föl,* de gótikus festészetünk is ábrázolja: Esztergom, Kassa, továbbá Höltövény (Helsdorf, Halchiu), Tóbiásfalu (Dupuşul).*  Freskóképét őrzi Podolin (Pudlein, Podolinec, XV. század).*

    Az összefüggést legvilágosabban az egri jezsuita, majd cisztercita templom főoltárának barokk szimbolikája fejezi ki. „Az oromzaton – írja* Létrai Lajos – stukkófelhők között szárnyas kerub tartja a Keresztet. Két oldalán előképei: Ábrahám áldozata és Mózes a rézkígyóval. Alább Melkizedek és Áron hatalmas alakja áll a kompozíció közepe felé forduló gesztussal, melyben Borgia Szent Ferenc mesterien egyénített alakja térdel az Oltáriszentség imádásába mélyedve.”

    Ábrahám áldozatát ábrázolja a győri székesegyház (1767),* a váci piarista, továbbá a felsőtárkányi (1793), gyöngyössolymosi, acsalagi és monori templom (1806) oltárszekrényének, a csabrendeki templom sekrestyeszekrényének, a nagykanizsai franciskánus templom szószékének barokk domborműve.*

    Dorffmeister István alkotása a soproni Szentlélek-templom Ábrahám és Melkizedek áldozatát ábrázoló szentélyfreskója (1782),* továbbá Kemenesmihályfa, Tab mennyezetfreskója (1785).* Ezt látjuk Maulbertsch mesteri ábrázolásában a sümegi templom szentsír-oltárának falán is. Nyilván ennek hatására került a helybeli franciskánus templom homlokzatához épített szabadtéri oltárfülke hátterébe és mennyezetére is. Az oltáron a keresztrefeszített Jézus szobra. Az átellenes fülkében a feltámadt Krisztus. A máriapócsi bazilika egyik barokk előkészületi oltárán szintén föltűnik Ábrahám áldozata.

    Gyöngyöstarján templomi szentélyében Ábrahám áldozata, a mannaszedés és Jerikó ostroma.

    Kapolcs Szentháromság tiszteletére szentelt templomának barokk szentélyfreskója Ábrahámot ábrázolja a három angyallal.* A váci franciskánus templom Szentkereszt-oltára mellett Ábrahám és Izsák barokk szoborcsoportja.

    A kalocsai székesegyház kanonoki sekrestyéjének stukkói (1740) többek között az Oltáriszentség ószövetségi szimbólumait, előképeit ábrázolják: Ábel, Ábrahám, Melkizedek áldozatát.*

    Nyilvánvaló, hegy a népi csipkedíszítéseken, párnavégeken, egyéb kézimunkákon máig annyira kedvelt, sokszor már teljesen elstilizált témát a régi, olykor még a XVII. századból származó oltár-, illetőleg úrasztalterítők Ábrahám és Izsák ábrázolása ihlette.*

    Ábrahám és Izsák – mint úrnapjánál is láttuk – az Újszövetségnek, Jézus keresztáldozatának előképe, prefigurációja. Az Oltáriszentség kultuszát szolgálják a Jézus Társaság iskoladrámáiban, illetőleg a jezsuita diákok nagypénteki, úrnapi élőképes felvonulásain: Zágráb (1609, 1616), Trencsén (1655, 1661), Nagyszombat (1666), Szakulta (1666, 1677), Komárom (1749), Selmecbánya (1751).*

     

    *

     

    Ábrahám oltalma, erőssége azoknak, akik az egy Isten hitében halnak meg. A Halotti Beszéd is azért könyörög, hogy a megholtat, akit az Úr ez napon ez homus (hamis) világ timnücébelől mente (kimentett)… kegyelméhel Ábrahám, Isaák, Jákob kebelében helyhezze… Nem lehet tehát kétséges, hogy Ábrahám középkori magyar tisztelete elsősorban a halottkultusszal függ össze. Ábrahám kebele a pátriárkák nyugvóhelye, akik várták a Megváltót. Az evangélium szerint az angyalok idevitték a szegény Lázárt, akin a gazdag nem könyörült meg. Később meghalt a gazdag is, ő azonban a pokolba jutott. Messziről meglátta Ábrahámot, és kérte, hogy Lázár legalább a vízbemártott ujjahegyével enyhítse gyötrelmeit (Lukács 16,19-31). Ezt ábrázolja Sitér (Šiştire) freskóciklusa (XIV. század?),* továbbá Őraljaboldogfalva (Santa Maria Orlea) református, később görögkeleti templomának falképe (XV. század) is.* Malomvíz (Rau de mori) templomromjának XIV. századból származó, hasonlóan bizáncias freskóján Ábrahám megvendégeli a három angyalt.*

    Szükséges még emlékeztetnünk egy külföldi, de magyar vonatkozású középkori ábrázolásra. A nápolyi S. Maria Donna Regina apácakolostor templomának freskóit V. István királyunk leánya, Mária nápolyi királyné, Károly Róbert édesanyja ajánlotta föl. Az 1320 tájáról származó, sienai iskolát idéző Utolsó Ítéleten a Mennyei Jeruzsálem kapujában Ábrahám, Izsák, Jákob fogadja ölébe a magvaszakadt Árpád-házat, amely körmenetben közeleg, hogy elnyerje az üdvösség koronáját.*

    A téma olykor a Maiestas Domini egyik ikonográfiai elemeként tűnik föl. A gömöri Karaszkó (Kraskovo) templomának keresztboltozatán a keleti süvegen a nap és hold fölött a Maiestas Domini félalakos ábrázolása jelenik meg, a nyugati süvegen pedig az Ábrahám kebelében várakozó, üdvösség után sóvárgó lelkek.*

    A győri Szent Adalbert-prépostság temetőjében a középkorban ott állott Szent Ábrahám kápolnája,* a pátriárka szimbolikus kebele, a halottak oltalomhelye.

     

    *

     

    Ábrahám kebele (sinus Abrahae conventus S. Martini) néven emlegették a pannonhalmi főapátság börtönét, ahol a XVIII. században a penitenciára ítélt rendtagokat kenyéren és vizen böjtöltették, őrizték.*

     

    *

     

    Ábrahám tiszteletét az Árpád-korban a Hebron völgyéről nevezett Szent Ábrahám-rendi kanonokok (canonici sancti Abrahae de Valle Hebron) is ápolták, akiket III. Béla telepített hazánkba. A bencések kői monostorát ajándékozta nekik, gyökeret verni azonban nem tudtak.* Az Írásból tudjuk, hogy Hebron ószövetségi városban volt Ábrahám és Sára sírja.

    Ráckevét, a középkorban Szentábrahámteleke néven is emlegették (1455) a pátriárka tiszteletére szentelt ősrégi monostora (1211) után, amely föltétlenül nemzetségi egyház volt. A szerbek XV. századi betelepedésével az Ábrahám-templom a magyarok kezében marad. Skaricza Máté Ráckevéről szóló verses krónikájában írja:

     

    Tönnek azért ily kötést egymással,
    Hogy csak Magyar bírjon Ábrahámmal,
    És az Ráczok az Boldog Asszonnyal.

     

    A templom átvészelte a hódoltságot, de 1788-ban felrobbantották. Egyik birtokrészének hajdani neve Ábrahámberke (1303).*

    Napjainkban Ábrahámnak már csak egyetlen patrociniuma ismeretes, és ez Ábrahám (Ábrahám) falué (1782), Pozsony közelében, az Eszterhány-grófok hajdani kegyuraságában. A titulus megválasztásának körülményeiről nem tudunk.

    Ábrahámfalva (Abrahámova) harangjának felírása: DEUS ABRAHAM, DEUS ISAAC, DEUS JACOB, DEUS VIVORUM ET MORTUORUM, MISERE NOSTRI. ANNO DOMINI 1633.* Vagyis: Ábrahám, Izsák, Jákob Istene élőknek és holtaknak Istene könyörülj rajtunk.

    Világos, hogy a pátriárka nevével összefüggő kereszt-, család- és helyneveink is eredetileg a halottkultusszal, Ábrahám oltalmának megszerzésével függenek össze. A falunevek részben talán elenyészett patrocinium emlékezetét is őrzik: Ábrahám (Pozsony, Turóc, Sáros), Ábrány (Sáros, Arad), Alsóábrány (Borsod), Vedresábrány (Abramuţ), Ábránka (Bereg), Ábrahámfalva (Obraneşti), Ábrahámpikfalva (Abrahamovce), Szentábrahám (Avraneşti). A balatoni Ábrahámhegy névadásának körülményeit nem ismerjük.*

    Családnévként főleg a katolikus Székelyföldön és a szegedi tájon virágzik. Keresztnévként már igen ritka.

     

    *

     

    Ábrahám bibliai epikánknak is kedvelt hőse. Dézsi András 1550 táján Izsák áldozatjáról versel Abigail nótájára nagy ő magáéra. E kivétel még föltétlenül katolikus előzményre utal. Belekerült Bornemisza Péter énekeskönyvébe is. Ábrahámról szól egy névtelen író verselménye (1555) is: Az nagy Ábrahám pátriárkhának körösztiről való szép história Moses próféta írásából. Már csak az ószövetségi élettörténetet adja elő. Nem utal Ábrahám áldozatának a keresztáldozatot elővételező példázatára. A tárgy népszerűségét igazolja még Batizi András alkotása: Izsák pátriárkának szent házasságáról való széphistória (1546).*

     

    Őcsényben a református halott szemfödőjét keresztalakban behasítják, hogy Ábrahám minél előbb lássa meg és ölelje kebelére.*

    Kattintással jelezd, ha együtt imádkozol velünk!
    Ezt az imát 0 alkalommal imádkoztad el.
    Ezt az imát még nem imádkoztad el!

    Bálint Sándor Ünnepi KalendáriumFerenc

    Napi Ima3 imádkozás /layout/img/logo.png

    Okt
    04
    Bálint Sándor Ünnepi Kalendárium Ferenc

    Ferenc, vagyis Assisi Szent Ferenc (1118 – 1126) nevenapja az őt alapító patrónusaként tisztelő franciskánus, minorita, kapucinus rendnek, meg a gondozásuk alatt álló laikus népi harmadrendeknek Porciunkula (aug. 2.) mellett a legnagyobb ünnepe, amelyet a rendi közösségek a transitus szertartásával tartanak számon.*

    A Poverello, Poverello di Dio, vagyis Isten szegénykéje néven is emlegetett Ferenc nemcsak az Egyháznak, hanem az európai kultúrának is máig eleven hatású alakja. Életének értelmét a kereszt szentpáli balgaságában, az evangélium sine glossa, vagyis enyhítő belemagyarázás nélkül való követésében, az úrnőként tisztelt Szegénység (Domina Paupertas, Madonna Poverta) szolgálatában találja meg. A legenda szerint el is jegyzi magát vele.* Viselt dolgait főleg a Fioretti és a Speculum Perfectionis* örökítette meg. Ebből az irodalmi hagyományból merít olvasmánynak szánt legrégibb ismert emlékünk, az Ehrenfeld-Jókai-kódex,* amelynek első fogalmazványa még a XIV. században íródott: békességet hirdet, prédikál a madaraknak, megszelídíti a gubbiói farkast, testén viseli Krisztus sebeit (stigma), Naphimnuszában a természet csodáit magasztalja, a halált testvérének nevezi, útitársát, Leó testvért a tökéletes vigasságra: a szenvedésnek és bántalomnak az Úr szerelméért való elviselésére, az öröm ajándékára tanítja.

    Ferenc élete, legendája a Fioretti több modern fordítása,* továbbá Varga Lajos verses népi földolgozása révén eléggé ismert, így csak a legfőbb mozzanataira emlékeztetünk.

     

    Jómódú kereskedő család sarjadéka, aki fényes lovagi jövőről ábrándozott. Szülővárosa és a szomszédos Perugia között polgárháború tört ki. Ferenc fogságba esett, fogolytársaiban vidám természetével ő tartotta a lelket. További harci kalandokra vágyott, de egy látomás megrendítette. Utána nem találta helyét.

    Egyszer a város szélén álló San Damiano-templomba tévedve, a feszület lehajolt hozzá és megszólította: Ferenc, menj, építsd föl hajlékomat. Látod, hogy romokban hever. Ezt ő eleinte szószerint vette és hozzáfogott az omladozó kis templom helyreállításához. Rajongó élete miatt atyjával ellentétbe került és szakított vele.

     

    Más alkalommal Mátyás napján misét hallgat. Ennek evangéliumáról úgy érzi, hogy az Úr egyenesen hozzá intézi: közel van a mennyek országa… ne szerezzetek se arany, se ezüst, se rézpénzt övetekbe. Ne vigyetek magatokkal útitarisznyát, ne legyen két köntöstök, se sarutok, se bototok, mert méltó a munkás az ő élelmére (Máté 10,9). Úgy érzi ezután, hogy a San Damiano az egész egyházat jelképezi és küldetése személyes példaadással az evangéliumi szegénység hirdetésére szól.

    Különös vonzódással merül el az ember Krisztus evangéliumi életébe, főleg a megtestesülés (Betlehem, Greccio) és a kínszenvedés kultuszába. Ezzel rendje a szakrális néphagyományban új fejezetet nyit.

     

    Prédikált a madaraknak is. Ez talán a középkor legszebb idillje. Varga Lajos így foglalja versekbe:

     

    Mint egykor szent Antal szólott a halaknak,
    Úgy prédikált ő az égi madaraknak:
    „Madarak, testvérim! köszöntlek titeket,
    Áldjon meg az Atya, Fiú és Szentlélek!
     
    Titeket, akikre száll az istenáldás,
    Égi madaraknak nevez a szentírás.
    Oh mily nagy gondja van Istennek reátok,
    Mert tinektek adott oly tulajdonságot,
     
    Mellyel más teremtmény egy sem rendelkezik,
    Köszönjétek hát meg az ő ajándékit!
    Isten adott nektek repülő szárnyakat,
    Lelket felvidító, zengő szép hangokat!
     
    Ti a föld színén is gyors röpködve szálltok,
    Repülve méritek meg a magasságot!
    Mindegyikőtöknek oly ékes ruhája,
    A drágaköveknek fényes színét hordja!
     
    Piros mint az arany és zöld mint smaragd,
    Rajtatok tündöklik fénye az aranynak!
    Alabástrom fehér egyiknek ruhája,
    Másik a jaspis kő barna színét hordja.
     
    Van olyan, amely kék, mint igaz lazúrkő,
    Így kedvez tinektek Isten, a Teremtő!
    És mint írva van az evangéliumban,
    Hogy az ágról még egy kis madárfiúcska
     
    Le nem eshetik az akarata nélkül,
    Úgy őriz titeket égi kegyelméből!
    És titeket Isten nem rendelt munkára,
    Szántásra, vetésre, avagy más dolgokra!
     
    És látjátok, mégis mily boldogan éltek,
    Isten áldásával eltáplál titeket!
    Madarak, tudjátok-e, hogy miért adott
    Nektek Isten olyan szép és zengő hangot?
     
    Hogy őt dícsérjétek s áldjátok jóságát,
    És magasztaljátok szent irgalmasságát!
    Madarak világa! zengj tehát ékes dalt,
    Mellyel a Teremtőt dicsérd és magasztald!
     
    Ti énekeljetek, én meg imádkozom,
    Hogy éneketekkel imám égbe szálljon!”
    Ekkor a madarak roppant nagy tábora,
    Mely Ferencet eddig csendesen hallgatta,
     
    Örömcsicsergéssel víg dalokat zengve,
    Egyszerre repült föl a levegő-égbe!
    És szent Ferenc is az Istent dicsőíté,
    Ki őt e csodával úgy felékesíté……

     

    Élete végén a Megváltó öt sebe tűnik föl a testén. A Mester azonban látomásban közli vele, hegy nem önkínzással, hanem lángoló szeretettel válik a hivő lélek az ő hasonmásává. A stigmatizáció ábrázolásáról később még beszélünk.

    Amikor a Halál testvér beköszöntött hozzá, kedves madarai, a pacsirták özönlötték el a Porciunkula-kápolnát és énekükkel búcsúztatták Ferencet.

     

    *

     

    Sajátos módon hazánkban Szent Antaléhoz képest aránylag igen kevés Ferenc-patrocinium fordul elő. Ezeknek is egy része, főleg az újabb évszázadokban nyilvánvalóan keresztnévi eredetű. Ennek okát alighanem a szeráfi szent utánozhatatlan életalakításában, személyiségének karizmatikus csapongásaiban kell keresnünk. Életét inkább csodálni lehet, mint követni.

     

    Esztergom: Báhony (Bánon), Budapest-Ferencváros (1879), Érsekújvár (franciskánusok), Szemet (Kalinkovo).

    Nyitra: Sávnik (Štiavnik).

    Besztercebánya: Gyetva (Ïetva, 1689), Pojna (középkor).

    Rozsnyó: Rózsalehota (Ružiná).

    Szepes: Kolinfalva (Kolinovce).

    Eger: Szendrő (XVII. század, eredetileg franciskánus templom).

    Kassa: Imreg (Brehov, minorita), Kassa (modern).

    Szatmár: Újmonostor (Zalobin, 1765).

    Veszprém: Milej (1339), Gyulakeszi. Egykori különleges titulusa: Szent Ferenc késése. Az elnevezés kultikus hátterét nem sikerült megfejtenünk.

    Székesfehérvár: Vértesboglár (1810).

    Győr: Tata (vár), Felsőpulya (Oberpulndorf).

    Szombathely: Bögöl, Milej.

    Kalocsa: Zenta (1938).

    Csanád: Ferencfalva (Franzdorf, 1861), Nagykikinda (1808), Omlód (Homolic, 1858), Szárcsa (Sarča, 1817), Szászkabánya (Sasca Montana, 1750).

    Nagyvárad: Szilágysomlyó (Şimleul Silvaniei, minoriták).

    Erdély: Nagyszeben (franciskánusok), Székelypetőfalva (Peteni), Tusnád.

     

    *

     

    Ferenc hazai ikonográfiája sem mondható gazdagnak és változatosnak. Legjelentősebbek Csetnek (Štitnik) korai, XIV. századbeli freskói,* amelyeken a madaraknak prédikál és megkapja a stigmákat. Gótikus faszobra nem maradt ránk. Néhány szárnyasoltár képtáblája: Bártfa (hervartói oltár, 1524), Csíkszentlélek (Leliceni, stigmatizáció, 1510), Kassa (Lajos ferences püspök társaságában, 1440), Nagyszalók (Gross-Schlagendorf, Velky Slavkov, stigmatizáció, 1483), Szepeshely (Zipser Kapitel, Spišske Pohradie, 1490).* Oltára állott Csíksomlyón.*

    Gazdagabbak, bár még számbavételre várnak a barokk emlékek. Nincs ebből a korból rendi templomunk, amelynek ne volna leginkább a stigmatizációt megörökítő Szent Ferenc-oltára.

     

    Sokkal jelentősebb a szombathelyi franciskánus klastrom folyosójának 1936-ban föltárt, majd ismét elmeszelt freskótöredéke,* négy sarkán e szavakkal: Paupertas, Obedientia, Temperantia, Castitas.

    Aligha kétséges, hogy a freskó egy kora középkori Krisztus-ábrázolásnak Ferenc személyére való átköltése. Ehhez már előre hozzá kell fűznünk, hogy a Poverellót az evangéliumi tanácsok föltétlen követése, meg a stigma kiváltsága miatt alter Christus néven is emlegetik.

    Egy XIII. századi regensburgi miniatúrán* Krisztust az erények feszítik keresztre: az Irgalmasság (Misericordia), Bölcsesség (Sapientia) és az Engedelmesség (Obedientia) angyal alakban szögezik az Urat a keresztfára, a Jegyes (Sponsa), vagyis az Anyaszentegyház meg lándzsával az oldalát nyitja meg. Kifolyó vérét a Hit (Fides) az Utolsó Vacsora kelyhében fogja föl. Egy angyal a vak Zsinagógát űzi el a beteljesedés színhelyéről.

    Sajnos, a rendelkezésünkre álló forrásokból csak annyit tudtunk megállapítani, hogy ez az ábrázolás a középkor szakrális-szimbolikus művészetében elég ritka.* Egykorú hazai régi emléket a szombathelyin kívül mi nem ismerünk. Világos azonban, hogy itt a karácsonyi hagyományoknál, illetőleg a nagypénteki somlyai misztériumoknál már méltatott prófétajáték, másként égi pör sajátos ábrázolásáról van szó. Eszerint Krisztus kereszthalálát nemcsak az emberi elvetemültség okozta, hanem a maga önként vállalt áldozata is. Ennek betöltésében a hóhérok mellett angyalok is szolgáltak neki, amint az emmausi tanítványoknak mondotta: hát nem ezeket kellett-e elszenvednie a Messiásnak, hogy bemehessen dicsőségébe? (Lukács 24,26).

    Egy birtokunkban lévő szignálatlan, barokk rézmetszet* ennek az ikonográfiai előadásnak jellemző változata és egyúttal nyilvánvalóan a szombathelyi tönkretett freskónak édes testvére.

    A latin szövegű metszeten a keresztre feszített, stigmatizált Ferenc titulusa, vagyis fölirata: Iparkodjatok Szent Ferenc atyátokhoz és a szegénységhez, amely benneteket szült.

    Alatta: Krisztussal együtt vagyok keresztre szögezve.

    Egy hosszú szövegszalag Ferenc két szemét is befödi: az evangéliumi hallgatást őrzöm, amely tartózkodik minden üres igétől. Közvetlenül a szemet borító szalagrészen: szövetséget kötöttem a szememmel. Majd tovább jobb felé: akár dicsérnek, akár ócsárolnak, hallgatok.

    Alatta, még a jobb kéz fölött, egy lelakatolt szájhoz vezető szalag: ajkamra őrizetet helyeztem, hogy ne vétkezzem. Jobb felől így folytatódik: kezemmel dolgozom, a haszontalan képmutatást megátkozom és kivetem.

    A szent két oldalán, mintegy védelmező hónalja alatt két-két Ferencet magasztaló pajzs. Barokk puttók tartják.

    Jobb oldalon fölül: hóval, jéggel, tűzzel, tüskével, ostorral edzett TISZTASÁG. Megtagadta a tekintetet, beszédet és az asszonyon gyanús társaságát. Az alatta lévő pajzson: magasztos jegyesként szeretett, drágagyöngyként őrzött SZEGÉNYSÉG: egyetlen köntössel, felövezett ágyékkal is gazdag, megvetvén ezen a földön otthont, hajlékot, minden egyebet.

    A bal felső pajzs szövege: mindenben vak ENGEDELMESSÉG. Aláveti magát annak is, aki csak egy órája novícius. Vak, hasonlatos a holttesthez: nem lát, néma, érzéketlen.

    Az alatta lévő pajzson: ALÁZATOSSÁG. Majdnem példa nélkül vádolja magát hibáiról, kisértéseiről. Elviseli, hogy mások neveletlennek, ügyefogyottnak, haszonlesőnek, vagy bűnösnek híreszteljék.

    Ferenc stigmatizált lábával cövekek közé ékelt földgömbön lebeg. Ennek fölirata: a világ dicsőségét, minden ékességét megvetettem.

    A témának sajátos változata Búcsúszentlászló sekrestyefolyosójának megviselt, barokk olajképe, amelyet szerencsés véletlenből a közöny még nem ítélt halálra.

    A paradicsomi életfát látjuk rajta, amelynek a fölfeszített Jézus a megváltó gyümölcse. Jobb tenyerén a dicsőség koronája. Másik kezében bibliai szövegszalagot tart: ESTO FIDELIS USQUE AD MORTEM ET DABO TIBI CORONAM VITAE, vagyis: légy jó mindhalálig, és neked adom az élet koronáját.

    A fa törzséből ágak, levelek sarjadnak. Felírásuk: IEIUNIUM (böjt, jobbra), VIGILIA (virrasztás, balra). A törzsből Ferenc alakja bontakozik ki. Feje fölött: CHRISTO CONFIXUS SUM CRUCI: Krisztussal keresztre vagyok feszítve. A szemét átkötő fátyolon: CIRCUMSEPTIO AURIUM OBDUCTIO OCULORUM, vagyis: a fül körülkerítése, a szem befödése.

    Ferenc jobb kezében korbács, e szóval: MORTIFICATIO, vagyis önsanyargatás. Baljában gyertya: ACTIO BONORUM, OBEDIENTIA: jócselekedet, engedelmesség. A szájából kinövő két szalagon: ORATIO DEVOTA, illetőleg SILENTIUM, magyarul: jámbor imádság, hallgatás.

    A szívéből szintén két szövegszalag ágazik ki. Jobbra: CASTITAS, balra: MEDITATIO, vagyis: tisztaság, elmélkedés.

    Két oldalánál: DESCENDE DE CRUCE, azaz: szállj le a keresztről. Ezzel nyilván a kép alsó két sarkában látható törökturbános alak, és az ordító oroszlánként körüljáró sátán csúfolódik.

    Jobb lábából ez sarjadt ki: POSUI PEDES MEOS SUPRA PETRAM. A balból: PETRA AUTEM CHRISTUS. I. Cor. 10. v. 4. Magyarul: lábamat a kősziklára helyezem, illetőleg: a kőszikla pedig Krisztus.

    A kép legalján még odafestett tábla: QUI AUTEM SUNT CHRISTI CARNEM SUAM CRUCIFIXERUNT CUM VITIIS ET CONCUPISCENTIIS, azaz: akik pedig Krisztusé: testüket a bűnökkel és kívánságokkal keresztrefeszítik.

    Maga a szimbolikus ábrázolás Leopold Kretzenbacher legújabb kutatásai szerint még a keleti, pusztában élő szerzetesség körében keletkezett. Innen került át a bizánci ortodoxia világába. A téma egyelőre ismeretlen körülmények között, de – a regensburgi miniatúrára gondolva – talán még a keresztesháborúk idején Nyugaton is föltűnik, de csak a barokk ikonográfiában válik általánosabbá. Kretzenbacher számos keleti, kevesebb nyugati előfordulást jellemez. Az utóbbiak közé tartozik egy nürnbergi, XVI. századbeli fametszet, amely a Bölcsesség Könyvének erős asszonyát ábrázolja. Sajátos módon lólábai vannak. Ez nyilván serénységére, életrevalóságára akar emlékeztetni. A bencés St. Lambrecht-apátság XVIII. századi olajképe keresztre feszített szerzetest, egy rézmetszet pedig hasonlóan fölfeszített apácát, végül egy elnagyolt, későbarokk szentkép (Meditationsbild) franciskánus szerzetest ábrázol. Ez utóbbi szegényes tematikájának azonban alig van köze a mi hazai képeinkhez. Kretzenbacher különben nem emleget olyan ábrázolást, amely Ferenc személyét örökítené meg.

     

    *

     

    Göcseji hagyomány szerint* vetésre legalkalmasabb a búzahét, másként ferenchét, tehát az a hét, amelybe Ferenc névnapja beleesik.

    Vásárosmiske szüretkezdő napja Szent Ferenc ünnepe. Ezt talán a Fioretti egyik csodája is ihlette: a rieti pap szőlejét megették a Ferenc látására összegyülekezett emberek. A kesergő plébános azonban a böngékből mégis több bort préselt, mint amennyi valaha is termett neki.*

    Minden miskei szőlősgazdának ezen a napon kellett a szürethez hozzáfognia. Előtte kanászostorral durrogtattak a hegyen. Így ötvöződött a mágikus gonoszűzés, és a szakrális oltalomkeresés egymással.

    Dóc határában állott egy útszéli Szent Ferenc-szobor. A helyi hagyomány szerint egyszer egy juhász ráborította a szűrét és azt mondta neki: ha szent vagy, vigyázz rá. Ő meg elment három napig mulatni. Amikor visszajött, a szűrnek már csak hűlt helyét találta. A szobrot erre összezúzta, amiért állítólag három évre ítélték. Nem is újították föl, hanem a sándorfalvi régi temetőből engesztelésül feszületet hoztak a helyére. A környező dűlőnek Szentferenc a neve.

    Kattintással jelezd, ha együtt imádkozol velünk!
    Ezt az imát 0 alkalommal imádkoztad el.
    Ezt az imát még nem imádkoztad el!

    Küldetésünk

    Amikor a szeretet és a béke nyelvét használjuk, ez lehetővé teszi számunkra, hogy párbeszédet folytassunk másokkal, még azokkal is, akik különböznek tőlünk. Ezzel a párbeszéddel kezdjük jobban megérteni egymást, lehetővé téve számunkra, hogy kövessük Jézust egy békésebb világ megteremtésében. ​​​​​​A Kattints és Imádkozz egy lehetőség, hogy a most élő generációk a digitális világban megváltozzanak. "Isten hűséges és a reményünk benne olyan, mint egy szilárd horgony az égben."