65142 ima található a honlapon, összesen 152022 imádkozás. Regisztrálj, majd kattints és imádkozz!

Szeretetláng Lelki Napló

Szeretetláng Lelki Napló
Naponta frissül

A Szeretetláng egy Magyarországról kiindult világméretű mozgalom, mely az Eucharisztikus lelkiséget szeretné felkínálni egy sajátos Szűz Mária tiszteleten keresztül. Célja, hogy az Új Evangelizáció támogató eszköze legyen azáltal, hogy előmozdítja a családokban az együtt-imádkozást, mint a személyes és közösségi megszentelődést, hogy a családok így „szentéllyé” váljanak. A Társulás lelkisége az Isten Szaván, az Anyaszentegyház tanításán és a Szeretetláng Lelki Napló üzenetein nyugszik, hogy általuk tanítványokká és küldöttekké legyünk. A „Szeretetláng Lelki Napló” Kindelmann Károlyné szül. Szántó Erzsébet 1913–1985 (Erzsébet aszszony) 1961-1983-ig kapott magánkinyilatkoztatásait tartalmazza. Az alábbiakban e Napló teljes, kritikai kiadását közöljük.

A füzetekben foglalt üzenetekre való hivatkozás módjaként az ún. „forrás hivatkozást” választottuk oly módon, hogy közöljük az eredeti kötet számát római számmal írva, illetve az oldalszámot arab számmal jelezve, amely oldalon a szövegrész az eredetiben szerepelt, például az első füzet 63. oldalára való utalás: (I/63.).

Erzsébet asszony a Lelki Naplóját kézzel (kék töltőtollal és piros rostirónnal) írta le. Egyes fontos közléseket kifejezetten pirossal kellett beírnia, másokat alá kellett húznia, erre vonatkozóan kifejezett utasításokat kapott magánkinyilatkoztatásaiban.

Jelen kritikai kiadásunknál az eredeti szövegben található aláhúzásokat dőlt betűvel szedtük, a piros színnel írt részeket pedig vastagon szedve érzékeltettük. Nyilvánvaló, hogy a leírtakat Erzsébet asszony utólag átolvasta és igyekezett nyelvtanilag korrigálni, így például a hibásan kis kezdőbetűvel írt szavakat a kézírásos szövegben jól látható módon nagy kezdőbetűre javította. Sőt maga is utal rá, hogy a szöveget átolvasta és javította, miként a III. füzet végén megjegyzi: „Hűségesen, pontosan írtam a közléseket. A javításokat magam eszközöltem.”

A Naplóban találhatunk a szövegbe szúrt, vagy a lap szélére írt megjegyzéseket is, mint például: „Fontos!” (II/33.). Ezek nagy része Erzsébet asszony saját kezű bejegyzése, aki a naplóírás közben néha utólag megjegyzéseket fűzött egyes szakaszokhoz. Ezeket a bejegyzéseket, ha érdemleges információkat hordoznak, például: „Ez fontos!” (I/115.), akkor dőlt betűvel, jobbra zárva, még mondat közben is meghagytuk.

 

A Naplóban tapasztalható nyelvezetbeli nehézségek Erzsébet asszony alacsony iskolai végzettségéből fakadtak, mely akadályozta őt abban, hogy írásbeli stílusa gördülékeny és nyelvileg korrekt legyen.

A füzetek írásában esetenként visszamenőlegességet tételezhetünk fel. Erzsébet asszony hozzáállása a kapott üzenetekkel kapcsolatosan az volt, hogy adott esetben egy-egy tanítás még folytatódhat, nemegyszer éppen az Úrtól kapott a szöveg későbbi folytatására ígéretet. A kihagyások és a dátum-eltolódások jelentős részben ezzel magyarázhatók. Mivel azonban sok bejegyzésnél csak hónapot, napot jelölt, feltételezhető, hogy olykor maga is „eltévedt” az évszámokat illetően. Példa erre, hogy míg az eredeti szövegben a II/16. oldalon tévesen „1963. október 15.”dátumozású bejegyzés szerepel, a II/17. oldalon viszont újra visszatér az 1962-es dátumhoz („1962. október 19.”). Kritikai kiadásunkban az ilyen nyilvánvaló elírásokat korrigáltuk, azonban az utólag bejegyzett (és nem csupán elírt dátumozású) üzeneteket, melyek nem illeszkednek bele a többi üzenet kronológiai sorrendjébe, nem helyeztük át az időrendnek megfelelően, mert mindenben a szöveg eredeti struktúráját kívántuk követni.

Erzsébet asszony az üzeneteket tartalom szerint is csoportosította, így előfordulhat, hogy nem tévedés miatt kerültek olyan üzenetek is egymás mellé, melyeknek az időrendi sorrend miatt nem kellett volna egymás mellé kerülniük. Ugyanakkor az is kitűnik a Naplóból, hogy a dátum nem feltétlenül azt a napot jelöli, amelyen az üzenetet kapta, hanem azt is jelölheti, amikor azt a látnok leírta, vagy azt

a Napló szövegébe illesztette.

Redakciónk során az alábbi jelöléseket alkalmaztuk:

A /…/ zárójel az eredeti szövegben lévő zárójelet jelöli

A (…) zárójel a 2003-ban és 2009-ben készült nyelvhelyességi

korrekció során beillesztett szövegértést segítő kiegészítő szövegelemeket jelzi, általában néhány szót, mely nem változtatja meg a tartalmat, csak segíti a gördülékeny fogalmazást. Például: „Látod, ezért is le kell mondanod (magadról) egészen.” (I/103.)

A […] zárójel a „Dr. Kovács Zoltán, A »SZERETETLÁNG LELKI NAPLÓ« TEOLÓGIAI VIZSGÁLATA, Budapest, 2009.” dokumentum által javasolt szövegkihagyásokat jelöli, illetve azokat a szövegkihagyásokat, melyeket maga Erzsébet asszony kért a Lelki Naplóba írt utasítással (például: „Kifelé nem kell erről beszélni” II/39.).

A (–) jelzés a Napló dátumozásában található hiányosságokat jelöli, ahol az eredeti szöveg nem tartalmaz egy adott bejegyzésre vonatkozólag hónap vagy nap megjelölést. Például: 1962. május (–), vagy: 1963 (–).

A Naplóban szereplő neveket a diszkréció okán rövidítésekkel helyettesítettük.

A szöveget néhol lábjegyzetekkel láttuk el. A beillesztett jegyzetek mindegyike tőlünk származik, nem része a Naplónak, ezért a (Szerk.) megjegyzéssel láttuk el őket. Ezek egy része teológiai magyarázatokat, pontosításokat tartalmaz, illetve utalásokat a dr. Kovács Zoltán mariológus által írt teológiai értékelésre, ahol az adott kérdés helyes teológiai megvilágításba kerül. A lábjegyzetek másik része technikai jellegű utalásokat tartalmaz a szövegre vonatkozóan.

Szeretetláng Lelki Napló - II. füzet 1962. december 13.II/67

Napi Ima0 imádkozás /layout/img/logo.png

Júl
02

A csodálatos, megnyugtató hatású áldásra ébredtem.16 Szívem valósággal remegett az örömtől. A Szent Szűz Szeretetlángjára gondoltam. Ahogy a szentmisére mentem, a Szűzanya szólt: „Nyugodj meg, kislányom! Együtt megyünk. Ugye, elfáradtál? Én is veled fáradoztam, de most jól kipihenjük magunkat!” Szinte ugyanazokat a szavakat mondta, melyeket néhány nappal ezelőtt én mondtam a Szűzanyának. „Édesanyám, a püspök atya áldása olyan nagyon megnyugtatott!” Míg így beszélgettünk, elvégeztem a harangozást, és utána az Úr Jézus elé borultam: „Imádott Jézusom, de sok mondanivalóm van!” Majd újra elmondtam neki azt, ami annyira megnyugtatott, és megköszöntem Neki a soksok kegyelmet. És utána csendben, hallgatással imádtam Őt. Arra gondoltam, milyen régen szólt hozzám, és visszakívántam lelkemben szavait. „Ó, én nyomorult!” De ami most történt, arra nem voltam elkészülve. Hófehér papírt terített lelki szemeim elé, s közben jelenlétének csodálatos érzését úgy fokozta bennem, hogy térdeim is megremegtek. A szemeim előtt elterülő fehér lapra háromszor ráírta: „Kislányom, nagyon szeretlek!” Az utolsó szavak betűi pirossal írottak. A meghatottságtól zokogni kezdtem. „A bűneim, jaj, a bűneim! Uram, Jézusom, végtelen jóságod és szereteted bűneim bánatára indítanak, de bánhatom-e eleget? Nem, soha!”

16 Az előző napon, december 12-én a fehérvári püspöktől kapott áldásra utal. (Ld. 2/41-42) (Szerk)

Kattintással jelezd, ha együtt imádkozol velünk!
Ezt az imát 0 alkalommal imádkoztad el.
Ezt az imát még nem imádkoztad el!

Szeretetláng Lelki Napló - II. füzet 1963. január 14.II/66

Napi Ima1 imádkozás /layout/img/logo.png

Júl
01

Reggelre ez a rendkívüli lelkiállapot, mely előzőleg lelkemben uralkodott, mire a szentmisére értem, teljesen megszűnt. Sötét és nehéz órákat éltem át. Ahogy a szentmisén részt vettem, a sátán borzalmasan rám rontott. Teljesen színt vallott és nyíltan gyötört. Gondolataimat összevissza zavarta ismét, hol hízelkedéseivel, hol kegyetlenkedéseivel. Az Úr Szent Testének és Vérének felmutatásánál borzalmasan feldühödött erővel fogott hozzá újabb kísérletezéseinek: „Légy te is vértanú, és áldozd fel magad, életedet úgy, mint imádottad!” És ocsmány gúnnyal tovább zavart: „Imádottad is elvetette magától az életét, miért ne tennéd meg te is? Vesd el magadtól, így te is vértanú leszel, és életed elvetése igazán egyszer s mindenkorra végét szakítja gyötrő kínjaidnak. Úgyis életedet kell adnod, add csak oda jószántadból!” Minden erőmmel igyekeztem távol tartani magamtól a sátán égbekiáltó bűnre való kísértéseit, igyekeztem elmerülni az elmélkedésben, és a mennyei Atyához küldtem minden gondolatomat. „Jóságos mennyei Atyám! Én, kis parányi szikra, kit Te terveidbe vettél, megteremtettél, és halálom óráját is meghatároztad.Végtelen jóságodat és hatalmadat ki merné felülbírálni? Ments meg engem a gonosztól, ki isteni fölséged mindenhatóságát merészeli megkísérteni. Ó, jóságos mennyei Atyám, kezednek erős támogatására van most nagy szükségem. Szent Fiad úgy oktatott, legyek csak kicsinyke. Lehetek-e más a Te hatalmad, fönséged, nagyságod és dicsőséged mellett, mint kis, parányi szikra, aki valóban Tőled veszi, kapja a Te ragyogó fényességedből kiszikrázó ragyogást. Ó, áldott Szent Szűz! Vakítsd meg most Te is a sátánt Szeretetlángoddal! Égbekiáltó bűnbe akarja testemet-lelkemet tántorítani.” Nyílt és ostoba támadása volt ez a sátánnak. Éreznem kellett, hogy fejét vesztve nem tudja már, mihez kapjon. Könyörgésem közben a mennyei Atya, kinek szent akaratát egész lelkem teljes erejével óhajtom, irgalmas jóságával megsemmisítette a gonosz esztelen és vakmerő kísértéseit. Azért írom mindig azt, hogy a sátán, mert ő többször is kijelentette, nem küld hozzám senkit, ő maga akar észre téríteni, de még ő sem tud megingatni, s ezt ezért nem bízza másra.

Kattintással jelezd, ha együtt imádkozol velünk!
Ezt az imát 0 alkalommal imádkoztad el.
Ezt az imát még nem imádkoztad el!

Szeretetláng Lelki Napló - II. füzet 1963. január 14.II/65

Napi Ima1 imádkozás /layout/img/logo.png

Jún
30

A Szűzanya munkám végzése közben így szólt: „Milyen sokan és sokszor kimondják ezt a szót: Fájdalmas Anya. De arra nem sokan gondolnak, hogy én most is szenvedek, nemcsak Szent Fiam keresztútján.” A Szűzanya fájdalma gyakran elárasztja lelkemet, s hő vágyat érzek Szeretetlángja továbbadására.
E napnak hajnalán, a hajnali virrasztás idején elmélkedésem közben ismét az Úr szemeinek átható tekintete jelent meg szemeim előtt. „A szemünk egymásba nézzen és (tekintetünk) összeforrjon!” Szívének óhajtásait, melyeket már régebben közölt, most nem szavaival, hanem szemeinek átható tekintetével kérte tőlem. Ó, ezek a szemek! Testi szemeim ki sem bírják tekintetét. Szemeimet szorosan lecsuktam, és remegve is alig bírtam rápillantani. Szemeinek nézése olyan, mint a villám, mely mindent megvilágít. Úgy hatotta át egész lényemet, minden titkos bűnömet megvilágítva láttam és éreztem. Könnyeim özöne úgy elárasztott, hogy órákon keresztül csak szakadatlanul ömlöttek. A bűneim, jaj, a bűneim! Nyögve sóhajtoztam.
Közben szívem fájdalma oly nagy volt, amilyet még soha nem éreztem bűneim miatt. Ő pedig szemeinek átható tekintetét csak tovább pihentette rajtam. Kibírhatatlan fényesség ez! S Ő közben azt mondta: „A mi szemünk egymásba nézzen és (tekintetünk) összeforrjon!” „Én bűnös! Én igen nagy bűnös! És hogy még az én bűnös szemeim összeforrjanak isteni szemeid pillantásával, és nemcsak az én (szemeim), hanem a Te óhajtásod szerint minden szem?!” Azt mondta az Úr Jézus, hogy aki Vele együtt jár és Vele együtt gyűjt, annak tekintete is összeforrjon (az Övével).

Kattintással jelezd, ha együtt imádkozol velünk!
Ezt az imát 0 alkalommal imádkoztad el.
Ezt az imát még nem imádkoztad el!

Szeretetláng Lelki Napló - II. füzet 1963. január 14.II/64

Napi Ima2 imádkozás /layout/img/logo.png

Jún
29

Az Úr Jézus megismételte: „Szenvedéseidet szaporítani és fokozni fogom.” Ezután nehéz óráim következtek. A gonosz bűneim sokaságát zúdítja rám, hogy hitetlen és állhatatlan vagyok. Önteltségem miatt kegyelmet nem kapok, mert minden tettem csak színlelés és tettetés.Tele vagyok ostoba erőszakkal, mely által érvényre akarom juttatni hiú elképzeléseimet. A küzdelem, melyet folytatnom kell, nagyon kihat testi erőmre is, nemegyszer fáradtan roskadok össze. Itt nem írok dátumokat. Olyan össze-vissza vagyok, nem is tudom, milyen nap és hányadika van. Most éppen a kevélységemmel zaklat a sátán, nem tudom, mi az, amit tennem kell. Ahogy ezen töprengek, a Szent Szűzanya így szólt: „Kármelita kislányom! A világon a legkisebb, a legtudatlanabb és legkevésbé érdemes lélek vagy, akit valaha is kiválasztottam a kegyelmek továbbadására, mert a te kicsiségeden és alázatosságodon keresztül akarom vinni közléseimet.” A Szűzanya szavait mélyen átgondoltam. Ő tudja, ki és mi vagyok. Ez igen megnyugtatott, hisz elmémre egy kis felvilágosító fény derült. „A világon a legkevésbé érdemes. Ó, Szűzanyám, de jó, hogy megmondtad ezt nekem! Ez az, amit érzek én is állandóan.” „Ó, te gonosz, ne zaklass engem kevélységgel, tudom én, hogy semmi és nyomorúságos vagyok, és nem is akarok magamról semmi többet elképzelni. Eszembe jutott, amit az Úr Jézusra Keresztelő Szent János mondott: „Nem vagyok méltó arra sem, hogy saruszíját megoldjam.” És elmerültem a gondolatokban, mily végtelenül irgalmas az Úr, ha ezt mondta Szent János. Az Ő lelki szépségét én csak csodálhatom, de nem tudom követni. Nem tudom gondolataimat papírra írni, csak azt, hogy teljesen megsemmisültem.

Kattintással jelezd, ha együtt imádkozol velünk!
Ezt az imát 0 alkalommal imádkoztad el.
Ezt az imát még nem imádkoztad el!

Szeretetláng Lelki Napló - II. füzet 1963. január 14.II/63

Napi Ima2 imádkozás /layout/img/logo.png

Jún
28

Borzalmas, megtévesztő kísértések voltak ezek.
M. atya szavai gyakran eszembe jutnak, hogy szenvedjek szelíden. Bármikor erre gondolok, mindig új erőre kapok. Ó, mily csodálatos az ő egyetlen szava, melyet mondott! Isteni erővel van áthatva. És szelíden, újult erővel tovább szenvedek. Sokszor gondolok arra, amit az Úr Jézus mondott: „Lelkiatyád szavai mind Tőlem valók. Fogadd el azokat a legnagyobb tisztelettel, és szent engedelmességgel kövesd!” Ahogy így visszaimádkozom az Úr szavait, kissé megkönnyebbülök. De lelkem vaksága azért nem oszlik el. Nem tudom, miért, de félelmetes gondolatok gyötörnek. Angyalaim a jóra intenek, és mégis nyugtalanságot vált ki ez belőlem. Ma egyik angyalom így szólt: „Nehogy azt hidd, hogy te valami kiváló lény vagy, és Isten fel akar használni! Azt Ő nagy csodákkal be is bizonyítaná, veled pedig nem tesz csodát. Azért mondom, nehogy magadtól cselekedj valamit, mert a csodás jelekkel kitüntetett szentek azok, akiknek hinni lehet. Te pedig annyira ismeretlen vagy az emberek előtt, és csak féktelen kevélységed az, mely állandó indítást ad önámításod elhívésére.” Másik angyalom is mindig csak az Istenre való hagyatkozásra figyelmeztet. Azt érzem, hogy Isten az egyik angyalt azért rendelte mellém, hogy a Reá való hagyatkozás nehogy meginogjon, lazuljon bennem. „Végtelen nagy irgalmú Isten!” – szakad fel lelkemből a hála. De lelkem gyötrelmei annyira kínosak, a Szent Szűz Szeretetlángjára alig bírok gondolni. Félek, és úgy érzem, nincs is az ügy rám bízva, mintha másnak adta volna továbbadását a Szűzanya.Vagy lelkemben kevélységemmel megsértettem Őt? Vagy késedelmes vagyok kérésének teljesítésére? Kínokban vergődöm, mert nem tudom cselekvésre sem késztetni magam. Ehhez valóban csodának kell történnie. Most az Úr Jézus szavai jutottak eszembe: „Ha kell, csodát is teszek.” (Ennek) hitelességében nem tudok ugyan kételkedni, de önmagammal szemben mégis állandóan gyanakvó vagyok, és nem tudok ettől az állandó öngyanakvástól megszabadulni. Mi van velem? – kérdezem sokszor önmagamtól. Megszállt engem a gonosz? Vagy körülvettek a rossz szellemek? A lelki vakság teljes sötétségben tart.

Kattintással jelezd, ha együtt imádkozol velünk!
Ezt az imát 0 alkalommal imádkoztad el.
Ezt az imát még nem imádkoztad el!

Szeretetláng Lelki Napló - II. füzet 1963. január 14.II/62

Napi Ima2 imádkozás /layout/img/logo.png

Jún
27

„Leánykám! Légy te azon, hogy sok megtérő bűnös jöjjön vissza Hozzám. Sirasd és bánd bűneiket (helyettük is)!”15 Én borzalmas lelki vakságban sínylődök, és állandóan a Szűzanyához esedezem, hogy a lelki vakságban, mely miatt szenvedek és a kételyek szorongása miatt, tegyék világossá előttem az Ő szent akaratukat. Úgy érzem magam, mintha teljesen kettéválasztva lennék. Mindkét oldalamon egy angyal van, és sugallják a jót. Mindkét hang igen erős és jóindulattal van irántam, de a lelki vakság miatt, mely reám borult, nem látok tisztán. Egyik angyalom állandóan arra int, hogy ne legyek kevély, vigyázzak, ne kerüljek bűnbe, mert elveszítem Isten kegyelmét. Mondjak le hiú ábrándjaimról, és éljek viszszavonult, szerény életet. Semmisítsek meg magamban mindent, amivel lelkemet ámítom. Ne keressem a kapcsolatot az emberekkel, mert ezzel csak hiú képzelődésemet táplálom. A csendes magány az, mely lelkem békéjét biztosítja. Csak lelkemmel törődjek, senki és semmi mással. Ő, az én angyalom, azért mondja ezeket, mert mellém van rendelve, hogy csak a jót sugallja. Másik angyalom csak azt sugallja: „Hagyatkozz Istenre!” Én lelkem minden erejével szeretném a Szent Szűz kérését teljesíteni, de teljesen meg vagyok bénulva. Mintha szorosan összeláncolva, börtönben élnék, és nem tudom cselekvésre szánni magam. Angyalom tovább int: „Ezt kell cselekedned. Jól van ez így, mert ha nem volnál így összeláncolva, esztelenségre ragadtatnád magad. Ugye, belátod, gondolataid mily rossz hatással vannak lelked nyugalmára? Örülj és adj hálát nekem! Én, az angyalod, segítek neked, hogy el ne kárhozzál, mert kevély és feltűnésre vágyó, rossz természeted hatalmába vette lelkedet. Nélkülem nem is szabadulhatsz meg, csak maradj láncaidban! Ebből lesz lelked örök élete.” Lelkem vaksága oly nagy, hogy semmit sem látok tisztán. Minden cselekedetem gépies, érzés nélküli. Ez még csak fokozza szenvedéseimet.

15 Az itt következő viszonylag hosszabb szakasz (II/62–74.) nehezen érthető lelki tapasztalatokat tár elénk. Úgy tűnik, magának Erzsébet asszonynak sem világos teljesen, hogy az egyes lelki indítások pontosan honnan valók. Eleinte úgy tűnhet az olvasó számára, hogy két jó angyalról van szó, de késôbb maga a látnok is kezdi belátni, hogy egyike ezen indításoknak a gonosz lélek burkolt kísértése. Erre mutatnak magának Erzsébet asszonynak a lap szélére beírt bejegyzései:
„Borzalmas, megtévesztô kísértések voltak ezek” (II/62.), illetve: „Szörnyû kísértések voltak ezek, és lelkem békéjét állandóan meg akarták zavarni” (II/73.). Vagy másutt „zavaros hangokról” beszél, melyek lelki sötétséget borítanak rá (II/70.). E szakaszok jól bemutatják, hogy Erzsébet asszony súlyos lelki sötétséggel küzd ebben az idôben. (Szerk.)

Kattintással jelezd, ha együtt imádkozol velünk!
Ezt az imát 0 alkalommal imádkoztad el.
Ezt az imát még nem imádkoztad el!

Szeretetláng Lelki Napló - II. füzet 1963. január 14.II/61

Napi Ima2 imádkozás /layout/img/logo.png

Jún
26

Az Úr Jézus így szólt: „Szenvedéseidet fokozni és szaporítani fogom, (de) erősítő és bátorító kegyelmet is adok hozzá. Látom már, hogy a Reám hagyatkozás kegyelmét jól használod fel. Csak igyekezz, hogy e csodás kegyelmet, mely lelkedet tökéletesen uralja, el ne veszítsd soha! Igyekezz továbbra is jól felhasználni! A sátán tudja ezt, és minden erejével meg akar fosztani e kegyelemtől. Én engedem meg neki, hogy lássa, hogy a Reám hagyatkozás kegyelme mit tud művelni lelkedben.” Ezekben a napokban a Szűzanya jóságos anyai szavaival kérlelt: „Kislányom, légy nagyon alázatos!” Szavai valósággal belesimogatták lelkembe a kegyelmet, mely megerősítette bennem az alázatosságot. Ezekben a napokban a sátán a kevélység gondolatait igyekezett minden erejével lelkembe beszélni. Rettenetes küzdelem volt, sem éjjelem, sem nappalom nem volt nyugodt miatta. S most az Úr Jézus egy csodálatos kegyelemmel erősített meg újra. Most nem jelenlétének érzetét árasztotta el bennem, hanem szemeinek átható tekintetével néz rám és kísér, és azt mondta: „Kislányom, csak nézz Rám! A mi szemünk egymásba nézzen és (tekintetünk) összeforrjon!” Ez a csodálatos és eddig még soha nem látott tekintet, mely lelkemet kíséri, nagy győzelemre segített a gonosz borzalmas kísértései ellen. Ő újra így szólt: „Csak nézz Rám, szemeim nézését el ne hagyd, mert ebben az újabb küzdelemben, mellyel a sátán hozzád akar férkőzni, az Én szemeim pillantása fogja a sátánt megvakítani. Ez nem lesz még egyhamar, mert Én engedem, hogy csak kísértsen. Tekinteted forrjon csak össze (az Enyémmel)!” Mikor ezek történtek, én bűneim fölötti bánatomban sírtam és zokogtam, és lelkem közben könnyűvé és tisztává lett. Utána megkérdeztem az Urat: „Imádott Jézusom! Mit érezhetsz most?” Ő kérdésem válaszául azt engedte éreznem, hogy Ő mindenkit így fogad, csak bánják bűneiket.

Kattintással jelezd, ha együtt imádkozol velünk!
Ezt az imát 0 alkalommal imádkoztad el.
Ezt az imát még nem imádkoztad el!

Szeretetláng Lelki Napló - II. füzet 1962. december 30.II/60

Napi Ima1 imádkozás /layout/img/logo.png

Jún
25

Ezek után még sokáig ott maradtam Nála. „Uram, jó nekem itt lenni.” Lelkem teljesen felszabadult a gonosz szörnyű hatása alól. Az újabb szenvedések még nem rohamoztak meg. Én nem tudom, milyen formában fognak meglepni. Az édes Üdvözítő ezt már régebben is mondta: az én érdemem a szenvedés lesz, és az különböző formában fog meglepni. Akkor még nem gondoltam arra, hogy mily kegyetlenül meg tud a sátán gyötörni. Most, hogy lelkem az Úr békéjében és világosságában pihen, eszembe jutottak, Nővérkém, az Ön szavai, amikor M. atyától hazajövet azt mondta, ezért az elutasításért énekeljek Te Deumot, úgy, mint védőszentem, Szent Erzsébet tette azt. Az Ön szavai Szilveszter estéjén jutottak eszembe, éppen mikor az Úr Jézusnak ezeket a szavakat mondtam: „Imádott Jézusom.” Ő azt válaszolta hozzá küldött szavaimra: „Igen tetszik Nekem ez, csak mondd mások helyett is! Azok helyett, akik ezt soha nem mondják.” Neki igen tetszik az, ha ezzel a megszólítással borulnak Eléje. És arra kért az Úr Jézus, hogy a Reá hagyatkozás drága kegyelmét igen becsüljem meg. Mert ez a kegyelem csodatevő a lelkemben. Ezt Ő a Szent Szűz kérésére adta meg nekem, és ismét hivatkozott a Szent Szűz Szeretetlángjára, mely Őt lekötelezi. Én igen meghatódtam, és a Te Deum szavai jöttek ajkamra: „Tebenned van én reményem, ne hagyj soha szégyent érnem.” Szeretett jó Nővérkém, elgondolkozom mélyen, újra és újra, lehet-e ezt emberi erővel önmagamba szuggerálni, és ha lehet, mi értelme lenne? (Ezt a hosszú levelet a mellém rendelt nővérnek írtam lelki küzdelmeim nehéz napjaiban, de miután ő nem jött, csak úgy mondtam el, szavakkal neki később az írás tartalmát.)

Kattintással jelezd, ha együtt imádkozol velünk!
Ezt az imát 0 alkalommal imádkoztad el.
Ezt az imát még nem imádkoztad el!

Szeretetláng Lelki Napló - II. füzet 1962. december 30.II/59

Napi Ima2 imádkozás /layout/img/logo.png

Jún
24

A kísértések gyötrelmei lassan eloszlottak bensőmben. Egyik nap a szőnyeget javítottam az egyházközség templomában. Hideg és fűtetlen volt, kezem már megdermedt a hidegtől, alig bírtam a tűt fogni. Arra gondoltam, ha kész leszek, hazasietek jól felmelegedni (ez a szőnyegjavítás az oltár előtt történt, a tabernákulum előtt, a szentségi Jézus jelenlétében). S ekkor váratlanul elömlött lelkemben az Úr jelenléte, s ennek nyomán az Úr szólalt meg lelkemben: „Miért sietsz úgy el Tőlem? Nem jó itt Nálam? Maradj még Velem! Senki nem jön társalogni Hozzám.” Ahogy elkészültem munkámmal, Eléje borultam. Némán, csendben figyeltem Rá. „Ugye, kimerítettek a nagy, heves szenvedések? Miért lepődtél meg? Nem készítettelek-e elő erre? A nagy kegyelmek, melyeket előtte adtam, erőt adtak a nagy szenvedésekre. És az elviselt nagy szenvedésekkel most a kegyelmek még nagyobb bőségét árasztom reád. Ezeket a nagy szenvedéseket szaporítanom és fokoznom kell állandóan lelkedben. De a tökéletes Reám való hagyatkozás kegyelmével azért erősítettelek meg, hogy sikert arassunk mindketten.A sátán dühe vad, és Én rád engedem, hogy lássa, milyen az Én kegyelmem ereje a Reám hagyatkozó lélekben.”

Kattintással jelezd, ha együtt imádkozol velünk!
Ezt az imát 0 alkalommal imádkoztad el.
Ezt az imát még nem imádkoztad el!

Szeretetláng Lelki Napló - II. füzet 1962. december 27.II/58

Napi Ima1 imádkozás /layout/img/logo.png

Jún
23

A lelki gyötrelmek tetőfokán a kétségbeesés mélységébe zuhanok. De ki hisz nekem, megszállott gonosznak? Ki segít rajtam? Elmém sötétségében nincs a kegyelemnek egy parányi kis fénye sem, hogy megtörné lelkemben a kevélység bűnét. Nem, nem, nem tudok lemondani! Ha azok nem hisznek, akiknek átadtam a Szent Szűz szavait, a Szűzanya dolga, hogy én belátásra kényszerüljek. És ha hazugság, amit én leírtam és továbbadtam? Irgalmasság Anyja, nem tudom folytatni! Vakmerő bizakodás ez? Ilyen az a vétek, melytől biztosan elkárhozik a lélek? „Ó, te szerencsétlen! Nincs a világon még egy, aki ily erőszakos megfontoltsággal rohanna a kárhozatba. Én megkérlek, szelíd szavakkal szólok hozzád, törj meg végre, hogy tested, lelked kárát ne vallja! Hazugságod beismerése elvágja lelked gyötrő kínjait. Légy értelmes, és cselekedj úgy, hogy megtaláld lelked nyugalmát! Akkor az irgalom is reád száll.”
Drága jó Nővérkém, ezek után nem tudom, mi lesz a szava hozzám? Hogy Ön minek tart, azt én el tudom gondolni. Lehet, hogy Ön tapintatból nem fog megvetni, mint M. atya tette. Legyen Ön előtt mentségemre az, hogy belátom téves hazugságomat. De sajnos, ez nem könnyít lelkemen, mert tovább kell mennem! De mivel erre képtelen vagyok, kérem Önt, segítsen elesettségemből felkelni! Bizonyára azért rendelte mellém az isteni Gondviselés, hogy Ön legyen az, ki beláttatja velem konok, hazug kevélységem szörnyű csapásait. Ön mindig megnyugvást és kételyeim eloszlatását jelentette számomra. Most is azért írtam le lelkem kétségbeejtő borzalmait, hogy az Ön nyugodt és tisztán látó derűje törje meg hazug kevélységem bűnös konokságát. Köszönöm az isteni Gondviselésnek, hogy Önt számomra rendelte, hisz Ön volt az első, ki arra figyelmeztetett, hogy önszuggerálás is lehet ez. Én nem tudom, azután mi történt velem, miféle energiák robbantak fel bennem. Ahogy B. atya is mondta, csodálatos kirobbanásai vannak az emberi léleknek. Csak azt az egyet nem tudom felfogni, hogy ezek után épeszű vagyok-e még? Állapítsa azt meg más rólam. Én öszszeroppanva érzem magam, mert amiket itt leírtam, csak írott szavak, de amit átéltem és átélek, az a végsőkig kimerített. De mégsem akarok eltérni hazug meggyőződésemtől. Nem tudom, mely hatalom az, mely tovább erőt ad. De az életmódomon sem tudok változtatni. Bárhonnan származzon is, ez az erő földöntúli. A borzalmas szenvedéseket tovább is viselem már napok óta. Ahogy mondtam, nem akarok én semmit tenni, és ha akaratom ellenére mégis tennem kell, én nem tehetek róla. Szeretettel köszöntöm, drága jó Nővérkém, és bocsássa meg, hogy zavarom, és ismételten kérem, segítsen rajtam! Imádkozzon értem, és ha lehet, látogasson meg!

Kattintással jelezd, ha együtt imádkozol velünk!
Ezt az imát 0 alkalommal imádkoztad el.
Ezt az imát még nem imádkoztad el!

Szeretetláng Lelki Napló - II. füzet 1962. december 27.II/57

Napi Ima0 imádkozás /layout/img/logo.png

Jún
22

Egész életemben nem sírtam annyit, mint mostanában. „Égi Anyám, Te hol vagy? Ha Szeretetlángodra gondolok, majd felégeti arcomat a szégyen. Miért van ez?” „Mert hazug vagy, nyomorult féreg, jobb lett volna neked meg sem születned, úgy, mint ahogy Júdásról mondták. Akkor legalább nem kárhoznál el. Szemétből kiszedett semmi, rongyhalmaz, te hálátlan, mocskos szájú, hazug, térj már észre!”
A hang most üvölteni kezdett, borzalmas dühre ragadva. Ekkor megismertem egy pillanatra: a gonosz tombolt, hogy rákényszerítsen a beismerésre. Utána egy pillanatra szelíd érzés fogott el. Vajon Isten akarata ez? De a másik pillanatban ismét, még nagyobb súllyal nehezedett rám hazugságom nyomasztó kínja. Nincs kiút a kárhozatból. Szédülök a gondolattól: hát inkább kárhozzam el, semhogy belássam és visszavonjam hazudozásaimat, melyekről úgy véltem azelőtt, hogy égi szavak szólnak hozzám? És én ezek miatt kárhozom el? „Igen, mert önámításodat másoknak is átadod. De elcsúsztál, láthatod, nem hisznek (neked). A sok kudarc, mely hazugságodat kíséri, legalább jobb belátásra bírna! Esztelen, úgy látszik mindenáron biztosítani akarod az örök kárhozatot. Bár meg sem születtél volna! Júdáson kívül te vagy az, aki biztosan elkárhozik. De ő legalább élvezte egy életen át kapzsisága javait, és ha bűnét megbánta volna, ő is bocsánatot nyert volna. De a kétségbeesés nem engedte őt bűnbánatra. Okulj belőle! Ne ess kétségbe, még van idő! Júdásnak is csak egyetlen szavába került volna, és megbocsátást nyert volna. Neked is csak egy szó elég ahhoz, hogy irgalmat nyerj, és te, kevély, konok, ezt nem akarod kimondani? Hazugságaiddal beszennyezted az eget!” „Égi Anyám, mi lett belőlem? Hogy tudtam ennyire lesüllyedni? Mentsd meg lelkemet a kárhozattól! Ki távozott Tőled meghallgatatlanul?” „Én csak alázatos, megtérő bűnöst emelek fel, te pedig konok, megrögzött bűnös vagy. Csak szenvedj holtod napjáig! Rajtad múlik, meddig akarod vinni hazug ámításaidat.” Ó, kegyetlen kín! Nyissam-e még könyörgésre ajkamat, és kihez, ha égi Anyám is megvet? Kétségbeesés fojtogat, és nincs erőm arra, hogy elinduljak visszavonni írott hazugságaimat. „Ó, karácsonyi kisded Jézus, én nem tartozom a megváltott lelkek közé!” „Aki Anyám nevében hazudik, az kárhoztatva lesz!” Most már nem találok szavakat.

Kattintással jelezd, ha együtt imádkozol velünk!
Ezt az imát 0 alkalommal imádkoztad el.
Ezt az imát még nem imádkoztad el!

Küldetésünk

Amikor a szeretet és a béke nyelvét használjuk, ez lehetővé teszi számunkra, hogy párbeszédet folytassunk másokkal, még azokkal is, akik különböznek tőlünk. Ezzel a párbeszéddel kezdjük jobban megérteni egymást, lehetővé téve számunkra, hogy kövessük Jézust egy békésebb világ megteremtésében. ​​​​​​A Kattints és Imádkozz egy lehetőség, hogy a most élő generációk a digitális világban megváltozzanak. "Isten hűséges és a reményünk benne olyan, mint egy szilárd horgony az égben."