52135 ima található a honlapon, összesen 109395 imádkozás. Regisztrálj, majd kattints és imádkozz!

Napi e-vangelium evangelium365

Napi e-vangelium evangelium365
Naponta frissül

Az www.evangelium365.hu az az evangéliumi rész olvasható, amely a katolikus egyház liturgikus rendje szerint a szentmiséken aznap elhangzik, valamint a hozzá kapcsolódó elmélkedés, illetve magyarázat, továbbá egy napi ima. 

@vangelium365, Horváth István Sándor

Evangélium, elmélkedés imádságAdvent második vasárnapja

Napi Ima1 imádkozás /layout/img/logo.png

Dec
05

Evangélium

Tibériusz császár uralkodásának tizenötödik esztendejében történt: Poncius Pilátus volt Judea helytartója. Galileának Heródes volt a negyedes fejedelme, testvére, Fülöp meg Itureának és Trachonitisz tartományának, Lizániász pedig Abilinának volt a negyedes fejedelme. Annás és Kaifás főpapok idejében az Úr szózatot intézett Jánoshoz, Zakariás fiához a pusztában.
S ő bejárta a Jordán egész vidékét, hirdette a bűnbánat keresztségét a bűnök bocsánatára, ahogy meg van írva Izajás próféta beszédeinek könyvében: „A pusztába kiáltónak ez a szava: Készítsétek az Úr útját, egyengessétek ösvényeit. A völgyeket töltsétek fel, a hegyeket, halmokat hordjátok el. Ami görbe, legyen egyenessé, a göröngyös változzék sima úttá, és minden ember meglátja az Isten üdvösségét.”
Lk 3,1-6

Elmélkedés

Készítsétek az Úr útját!
Az ember ösztönösen elutasít mindent, ami veszélyezteti vagy tönkreteszi boldogságát, így például a szenvedést és fájdalmat is sokan ilyennek tekintik. Azt választjuk, ami tetszik nekünk, ami jólétet és beteljesülést ad nekünk mind rövid, mind hosszabb távon életünk során. De a tapasztalat azt tanítja, hogy nem könnyű megtalálni, amire vágyunk, s ami valóban tökéletes boldogsággal tölt el minket. Természetesen találunk örömöt, de gyakran nem tart sokáig vagy nem igazán teljes. Akár tisztában vagyunk vele, akár nem, minden emberi törekvésünk és valamennyi cselekedetünk kapcsolatban van a teljes igazság, a végtelen boldogság, azaz Isten keresésével. Emberségünk, emberi lényünk mélyén vágyunk arra, hogy egyre tudatosabban keressük, s közben meg vagyunk róla győződve, hogy keresésünk eredménnyel fog járni. Jogos ez a meggyőződés, mert keresésünk nem más, mint válasz az ő kezdeményezésére. Nem keresnénk Istent, ha ő előbb nem keresne minket, embereket és nem akarna velünk kapcsolatba lépni. Azt szeretné, hogy megtaláljuk őt.
Az adventi időszakban felerősödik bennünk az Isten utáni vágy és különösen is aktív a keresésünk. Képesek vagyunk akár „hegyeket is megmozgatni” annak érdekében, hogy vágyunk beteljesedjen és találkozzunk Istenünkkel. Nem rettenünk vissza attól, amit az evangéliumban hallunk, még ha nem is szó szerint kell ezt megvalósítanunk: „Készítsétek az Úr útját, egyengessétek ösvényeit. A völgyeket töltsétek fel, a hegyeket, halmokat hordjátok el.” Keresztelő János útkészítésről beszél. De a nagyságrendet tekintve nem egyszerű útról van itt szó, hanem szinte egy autópálya építésről. Magyarországon ugyan nem jellemző, de más helyeken, ahol magas hegyek és mély völgyek között visz az autópálya, bizony szükség van a völgyek feltöltésére, a hegyek lefaragására vagy éppen alagutak építésére. Persze a pusztában, ahol Keresztelő János élt, nincs szükség ekkora építkezésekre. És ha egy ember számára kell utat építeni, akkor sem kell ilyen nagymértékű munka.
Amiről János beszél az egy lelki út. Az üdvösség útja számunkra. Az isteni kinyilatkoztatás egyik leglényegesebb eleme, hogy Isten üdvözíti az embereket, és „azért küldte el Fiát a világba, hogy üdvözítse a világot” (Jn 3,17). Jézus az üdvösség evangéliumát hirdette, csodás gyógyításaival pedig láthatóvá tette, hogy ő az Üdvözítő. A Szentírás szerint az üdvösség feltétele az Úr Jézusba vetett hit, hiszen „nincs üdvösség senki másban, mert nincs más senki az emberek közt az ég alatt, aki által üdvözülhetnénk” (ApCsel 4,12). Az üdvösség ideje pedig most, az adventi időben érkezett el. Ezért nyissuk meg szívünket, hogy mi is azok között legyünk, akik számára felragyog az üdvösség napja.
Keresztelő János felszólítása mellé oda kell tennünk az adventi időben Jézus felhívását is: „Térjetek meg, mert elközelgett az Isten országa!” (Mt 3,2). Ez a megtérés, ez az életmód változtatás a feltétele annak, hogy megérinthessen bennünket annak a mennyei Atyának a végtelen szeretete, aki saját Fiát sem kímélte az emberek érdekében, a mi érdekünkben. Istennek ez a cselekedete a mi üdvösségünket szolgálja. Az Üdvözítő, Jézus Krisztus azért jön el, hogy megtisztítson bennünket a bűntől. Azért érkezik el a világba, hogy az isteni megváltás művét beteljesítse, s megmutassa, hogy Isten irgalma nagyobb a mi bűneinknél. Krisztusban felismerhetjük Megváltónkat és Szabadítónkat. Az üdvösségtörténetben láthatjuk, hogy Isten nem adja fel. Elküldte a prófétákat, hogy figyelmeztessék a választott népet, s ha nem hallgattak rájuk, újakat küldött, akik ugyanazt hirdették. Az idők teljességében pedig saját Fiát küldte hozzánk, aki szintén ugyanazt hirdette, de őrá sem hallgatott mindenki.
© Horváth István Sándor


Imádság

Uram, Istenem! Mutass nekem kiutat önmagam és önzésem zárt világából! Mutass nekem távlatot és célt! Mutasd meg nekem minden nap, hogy mi jót kell tennem! Azt szeretném, hogy életem egyenesen hozzád, adventi utam pedig a Megváltóhoz vezessen. Az adventi lelki készület során taníts meg engem az alázatra, az engedelmességre és az odaadásra! Segíts, hogy jócselekedeteim által növekedjen az öröm a segítségemre váró emberekben, akiknek arcán Krisztus arcát ismerem fel, s akiknek hálás arcáról Krisztus öröme sugárzik felém.

 

 

https://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20211205.mp3

Kattintással jelezd, ha együtt imádkozol velünk!
Ezt az imát 0 alkalommal imádkoztad el.
Ezt az imát még nem imádkoztad el!

Evangélium, elmélkedés imádságAdvent első hete – szombat

Napi Ima5 imádkozás /layout/img/logo.png

Dec
04

Evangélium

Nyilvános működése idején Jézus bejárt minden várost és falut. Tanított a zsinagógákban, hirdette országának örömhírét, meggyógyított minden betegséget és minden bajt. Ahogy végignézett az embereken, megesett a szíve rajtuk, mert olyanok voltak, mint a pásztor nélküli juhok: elcsigázottak és kimerültek. Akkor így szólt tanítványaihoz: „Az aratnivaló sok, de a munkás kevés. Kérjétek az aratás Urát, küldjön munkásokat aratásába!” Akkor összehívta tizenkét tanítványát, és hatalmat adott nekik, hogy kiűzzék a tisztátalan lelkeket, és meggyógyítsanak minden betegséget és minden bajt. Majd elküldte őket, és megparancsolta nekik: „Menjetek Izrael házának elveszett juhaihoz! Menjetek és hirdessétek: közel van a mennyek országa. Gyógyítsatok betegeket, támasszatok fel halottakat, tisztítsatok meg leprásokat, űzzetek ki ördögöket! Ingyen kaptátok, ingyen is adjátok!”
Mt 9,35 – 10,1. 6-8

Elmélkedés

A tanító és gyógyító Jézussal találkozhatunk a mai evangéliumban, aki küldetést ad tanítványainak, hogy ők is folytassák szolgálatát. A küldötteknek ugyanazt kell tenniük, amit mesterük is tesz: hirdetniük kell az Isten országának eljövetelét, és mintegy ennek igazolásaként a betegek gyógyítására is hatalmat kapnak Jézustól. A Messiás küldetése az „elveszett juhokhoz” szól, tehát azokhoz az emberekhez, akik megváltásra szorulnak. Jézus küldetése az, hogy visszavezesse őket az Atya szeretetébe. Bűneim megvallása a feltétele annak, hogy én is visszataláljak az Istenhez. De vajon figyelek-e tanításában a megtérésre hívó üzenetre és engedem-e, hogy lelkem gyógyítója legyen?
Mi indíthat bennünket a bűnbánatra? Mi indíthat minket a belülről fakadó, a szívünkből kiinduló bűnbánatra? Az Istentől való félelem vagy az isteni szeretet megtapasztalása. Az utóbbi a helyes keresztény lelkület. Használjuk ki az adventi bűnbánati időt, hogy örömmel találkozhassunk majd a betlehemi Gyermekben megjelenő isteni szeretettel. A Megváltó érkezése az én életembe is változást hoz azáltal, hogy a bűnbánat révén megtisztítja és meggyógyítja lelkemet. Közelgő jövetele töltsön el engem is a megváltottak igazi, lelki örömével! Ne csupán hallgassam az Úr szavait, hanem tegyem is meg azt!
© Horváth István Sándor


Imádság

Urunk és Megváltónk, Jézus Krisztus! Szükségünk van rád. Elismerjük, hogy nélküled egyedül vagyunk, magányosak vagyunk és elhagyottnak érezzük magunkat. Életünk olyan vándorút, amelyen társakat, barátokat keresünk. De oly sok csalódás ér bennünket. Akiről azt hittük, hogy valóban szeret minket, az később elhagyott. Akit szerettünk, hűtlen vagy hálátlan lett. Újra és újra feléd indulunk. Te az adventi időben alkalmat adsz nekünk, hogy a megtérés útjára lépjünk. Adj nekünk őszinte bűnbánatot, amely irántad való szeretetből fakad! Segíts, hogy találkozhassunk veled, az emberré lett Istennel!

 

 

https://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20211204.mp3

Kattintással jelezd, ha együtt imádkozol velünk!
Ezt az imát 0 alkalommal imádkoztad el.
Ezt az imát még nem imádkoztad el!

Evangélium, elmélkedés imádságAdvent első hete – péntek

Napi Ima6 imádkozás /layout/img/logo.png

Dec
03

Evangélium

Tanító útján egyik alkalommal két vak követte Jézust. Egyre ezt kiáltozták: „Könyörülj rajtunk, Dávid fia!” Amint hazaérkezett, bementek hozzá a vakok. Jézus megkérdezte tőlük: „Hiszitek-e, hogy tudok segíteni rajtatok?” „Hisszük, Uram!” – felelték azok. Akkor megérintette szemüket, és így szólt: „Legyen a hitetek szerint!” Erre megnyílt a szemük. Jézus pedig rájuk parancsolt: „Vigyázzatok, ezt senki meg ne tudja!” Ám azok elmenvén, elhíresztelték a dolgot az egész vidéken.
Mt 9,27-31

Elmélkedés

A két vak ember, akikről a mai evangéliumban olvasunk, nem szalasztotta el élete nagy lehetőségét. Addig mennek Jézus után, amíg ő csodát nem tesz velük. A nekik feltett kérdésre azt válaszolják, hogy hisznek abban, hogy Jézus tud segíteni rajtuk. Amikor e hitvallás után Jézus megérinti szemüket, beteljesedik hitük és visszanyerik látásukat. A velük történt csodás gyógyulást tehát egyrészt Isten irgalmának, másrészt hitüknek köszönhetik.
A testi vakságot már az Egyház kezdeti időszakában is szívesen alkalmazták a lelki tompultság és érzéketlenség jelképeként. Ez utóbbiból is képes Jézus meggyógyítani minket. A gyógyulás feltétele a mi számunkra is az, hogy felismerjük bajunkat, Jézushoz forduljunk segítségért, és higgyük azt, hogy velünk is tud csodát tenni. Ha e három feltétel közül valamelyik hiányzik, Jézus semmit sem tud tenni érdekünkben. Az advent bűnbánati idő. Gyónjuk meg bűneinket és szabaduljunk meg a lelki vakságtól!
Ez az időszak arra szeretne minket felkészíteni, hogy a hit segítségével meglássuk, felismerjük a betlehemi gyermekben az Isten Fiát. Hit nélkül ugyanis legfeljebb egy ugyanolyan kisdedet látunk Jézusban, mint a többi gyermekben. Vajon megnyílik-e szemünk, szívünk, lelkünk, hogy meglássuk az isteni Megváltót? Ne szalasszuk el életünk nagy lehetőségét, a Messiással való találkozást!
© Horváth István Sándor


Imádság

Urunk, Istenünk! Az advent a megújulás, a lelki megtisztulás ideje számunkra. Nem tisztíthatjuk meg önmagunkat, erre egyedül te vagy képes. Tőled kérjük a megtisztulást, az újjászületést. A megbocsátás, amely által újra békében és szeretetben élünk veled, nem a mi erőfeszítésünk eredménye és nem a mi érdemünk, hanem a tiéd, aki bennünk élsz. A te csendes, türelmes, kitartó munkálkodásod éppen a mi lelki megtisztulásunkban mutatkozik meg leginkább. Segíts, hogy irgalmad megérintse lelkünket az advent folyamán, hogy lelkileg újjászületve és az újjászületés örömével várjuk a Megváltó érkezését!

 

 

https://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20211203.mp3

Kattintással jelezd, ha együtt imádkozol velünk!
Ezt az imát 0 alkalommal imádkoztad el.
Ezt az imát még nem imádkoztad el!

Evangélium, elmélkedés imádságAdvent első hete – csütörtök

Napi Ima4 imádkozás /layout/img/logo.png

Dec
02

Evangélium

A hegyi beszédben Jézus így szólt tanítványaihoz: „Nem mindaz, aki azt mondja nekem: Uram, Uram! – jut be a mennyek országába, hanem csak az, aki teljesíti mennyei Atyám akaratát. Aki hallgatja tanításomat, és tettekre is váltja, hasonlít a bölcs emberhez, aki házát sziklára építette. Szakadt a zápor, ömlött az ár, süvöltött a szél és rázúdult a házra, de az nem dőlt össze, mert sziklára épült. Mindaz pedig, aki hallgatja ugyan tanításomat, de tettekre nem váltja, hasonlít a balga emberhez, aki házát homokra építette. Szakadt a zápor, ömlött az ár, süvöltött a szél és rázúdult a házra. Az összedőlt, és nagy romhalmaz lett belőle.”
Mt 7,21. 24-27

Elmélkedés

Jól ismert példát olvasunk a mai evangéliumban. Jézus szavai szerint az a bölcs ember, aki nem elégszik meg az ő tanításának hallgatásával, hanem tettekre is váltja azt. A tanítás passzív hallgatójából annak aktív megélőjévé kell válnom. Az adventi időszakban az égből a földre eljövő Jézus születésére készülünk. Isten Fia azért, jön el az égből, hogy utat mutasson nekünk az ég felé. Az evangélium példázata feltárja előttünk azt az utat, amelyen eljuthatunk a mennybe, Istenhez, akitől Jézus jött, s akihez visszatért. A mennyei Atya akaratának teljesítése az út számunkra, amelyen biztosan eljuthatunk a mennybe, az üdvösségre. Keresem-e evangéliumi bölcs emberként Isten akaratát? Kész vagyok-e felismerni és elfogadni Isten velem kapcsolatos tervét? Kész vagyok-e én is Isten küldötteként élni, ahogyan ezt Jézus is tette? Felismerem-e Jézusban az Üdvözítőt, az üdvösségre vezetőt?
Az advent mindannyiunkat cselekvésre ösztönöz. Korábbi kényelmes helyzetemet fel kellene ilyenkor adnom, el kellene indulnom abba az irányba, ahová Isten hív engem. Kellene tennem legalább néhány lépést, ami közelebb visz az ünnephez. Ez bizony áldozattal jár, de ha nem lépek és ragaszkodom a lelki tétlenséghez, akkor nem leszek képes elfogadni Isten ajándékát, a Megváltót és az ő örömét.
© Horváth István Sándor


Imádság

Urunk, Jézus! Eddig szavaidra figyeltünk, tanításodat hallgattuk, amely nyugalommal és békével töltött el minket. De most be kell látnunk, hogy ennél többet kérsz tőlünk, mert többre is vagyunk képesek. Az üdvösséghez nem elegendő számunkra, ha hittel elfogadjuk tanításodat, hanem jócselekedetek is kérsz tőlünk. Mi már nem Keresztelő Jánoshoz, hanem hozzád fordulunk, Jézusunk: Mit tegyünk? Mutasd meg nekünk, Urunk, hogy mit kell tennünk üdvösségünk érdekében!

 

 

https://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20211202.mp3

Kattintással jelezd, ha együtt imádkozol velünk!
Ezt az imát 0 alkalommal imádkoztad el.
Ezt az imát még nem imádkoztad el!

Evangélium, elmélkedés imádságAdvent első hete – szerda

Napi Ima6 imádkozás /layout/img/logo.png

Dec
01

Evangélium

Abban az időben Jézus a Galileai-tengerhez érkezett. Fölment egy hegyre, és leült. Nagy sokaság jött hozzá. Hoztak magukkal sántákat, bénákat, vakokat, némákat meg sok más beteget, és lába elé tették őket. Valamennyiüket meggyógyította. Amikor a nép látta, hogy a némák beszélnek, a bénák meggyógyulnak, a sánták járnak és a vakok látnak, elámult, és magasztalta Izrael Istenét. Jézus akkor összehívta tanítványait, és így szólt hozzájuk: „Sajnálom a népet. Már harmadnapja kitartanak mellettem, és nincs mit enniük. Nem akarom étlen hazaküldeni őket, hogy ki ne dőljenek az úton.” A tanítványok erre megjegyezték: „De honnan szerzünk itt a pusztában annyi kenyeret, hogy ekkora tömeget ellássunk?” Jézus megkérdezte tőlük: „Hány kenyeretek van?” „Hét, és néhány apró halunk” – felelték. Erre meghagyta a népnek, hogy telepedjék le a földre. Aztán fogta a hét kenyeret és a halakat, hálát adott, megtörte és odaadta tanítványainak, a tanítványok pedig a népnek. Miután mindnyájan ettek és jóllaktak, hét kosár kenyérmaradékot szedtek össze.
Mt 15,29-37

Elmélkedés

A csodálatos kenyérszaporítás történetében két mozzanatra, illetve az azokból fakadó lelki üzenetre érdemes odafigyelnünk. Az első az, hogy Jézus nem a semmiből ad ennivalót az embereknek, hanem abból a hét kenyérből és néhány halból, ami a tanítványoknál van. A második elem, hogy az Úr nem közvetlenül az embereknek adja a megszaporított táplálékot, hanem a tanítványoknak nyújtja, hogy ők osszák ki, ők adják tovább a jelenlévőknek.
Két lelki gondolatot kapcsoljunk ehhez. Egyrészt az Úr felhasználja mindazt, amink van, s amit átadunk neki. A szentmisében a felajánlásnak is éppen ez a lényege. Az ember odaad, felajánl valami keveset, de abból az isteni közreműködésnek köszönhetően sokkal többet kap vissza. Természetesen ezt nem számításból tesszük, hanem nagylelkűségből. Aztán pedig nem felejtünk el hálát adni, hogy Isten is nagylelkű hozzánk, sőt, sokkal bőkezűbb, mint amire emberileg számítunk.
Másrészt Isten a segítségünket kéri, hogy jóságának közvetítői, szeretetének továbbadói legyünk a világban. Csodáinak nem nélkülözhetetlen szereplői vagyunk, mégis kéri a mi közreműködésünket kegyelmeinek közvetítéséhez. Ez a segítség is önzetlen felajánlás a mi részünkről.
Adventben és karácsonykor Jézus önmagát adja nekünk. Őt szeretnénk tovább adni az embereknek, hogy átéljék az Isten-látás örömét.
© Horváth István Sándor


Imádság

Mindenható Istenünk! Jézus Krisztus a te országod, az Isten országa örömhírét hirdette. Gyógyulást hozott a betegeknek és szabadulást mindazoknak, akiket fogva tart a bűn és a gyengeség. Világosságot hozott azoknak, akik elvakultan, önmagukba zárkózva élnek. Add, hogy életünkön változtatni tudjunk. Add, hogy ne öntelten éljünk, hanem figyeljünk mindig Jézusra, aki botránykő azoknak, akik nem fogadják el, de az élet teljessége azoknak, akik befogadják őt szívükbe.

 

 

https://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20211201.mp3

Kattintással jelezd, ha együtt imádkozol velünk!
Ezt az imát 0 alkalommal imádkoztad el.
Ezt az imát még nem imádkoztad el!

Evangélium, elmélkedés imádságSzent András apostol

Napi Ima4 imádkozás /layout/img/logo.png

Nov
30

Evangélium

A Galileai-tenger mentén járva meglátott két testvért: Simont, akit Péternek is neveznek, és Andrást, a testvérét. Éppen hálót vetettek a tengerbe, mert halászok voltak. Így szólt hozzájuk: „Kövessetek engem, és én emberek halászává teszlek titeket!” Erre azok otthagyták hálóikat, és követték őt.
Amint onnan továbbment, meglátott másik két testvért is: Zebedeus fiát, Jakabot és testvérét, Jánost. Apjukkal, Zebedeussal a hálóikat javították a csónakban. Őket is elhívta. Ők is otthagyták a csónakot és az apjukat, és követték őt.
Mt 4,18-22

Elmélkedés

Az első tanítványok meghívásáról olvasunk az evangéliumban. Jézus először megszólítja Pétert és a testvérét, Andrást, akit a mai napon ünneplünk, majd pedig egy másik testvérpárt, Jakabot és Jánost.
Az elbeszélés szerint az Úr halászembereket hív meg követésére, akik azonnal otthagyják hálóikat és bárkáikat, s követik őt. Ezekben a meghívásokban nincs semmi rendkívüli. Éppen az egyszerűségükön csodálkozunk el. Leendő tanítványaitól Jézus nem kér részletes önéletrajzot, ajánlólevelet, szakmai tapasztalatot igazoló okiratot vagy erkölcsi bizonyítványt. Nem kíváncsi arra, hogy milyen végzettséggel rendelkeznek, de még el sem beszélget velük, hogy legalább egy kicsit megismerje őket. Csak egyszerűen rájuk néz, meghívja őket, s ők gondolkodás nélkül azonnal nyomába szegődnek. Jézus az első pillanatban meglátja bennük azt, hogy alkalmasak lesznek követésére és a tanúságtételre. A megszólítottak pedig az első pillanatban meglátják Jézusban azt, akinek érdemes a tanítványává lenni, s akiért érdemes mindent elhagyniuk.
Ha Jézus egyszer így ránk néz és meghív minket, vajon ott tudnánk-e hagyni a világhálót, a számítógépünket vagy a munkahelyünket, és elindulnánk-e rögtön? Ott tudjuk-e hagyni megszokott életünk bárkáját? Ott tudjuk-e hagyni mindennapjaink halászhálóit az Úr kedvéért?
© Horváth István Sándor


Imádság

Urunk, Jézus Krisztus! Te belépsz szegényes emberi világunkba, hogy jöveteleddel és jelenléteddel megújítsd életünket, örömet és békességet hozz nekünk. Emberré válásod ténye elgondolkoztat minket: mivel érdemeltük ki és méltók vagyunk-e arra, hogy így mutasd ki végtelen szereteted irántunk? Nem emberi érdemeink jutalmaként történt mindez, hanem mert letértünk Isten útjáról, a szeretet és a bizalom útjáról, és te így akarsz minden embert visszavezetni a helyes útra. Bűneink térítettek le minket az útról, Istentől való elfordulásaink, engedetlenségeink és hűtlenségünk. Segíts minket, Urunk, hogy felhagyjunk bűneinkkel és engedjük, hogy az irgalmas Atya magához vonzzon bennünket!

 

 

https://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20211130.mp3

Kattintással jelezd, ha együtt imádkozol velünk!
Ezt az imát 0 alkalommal imádkoztad el.
Ezt az imát még nem imádkoztad el!

Evangélium, elmélkedés imádságAdvent első hete – hétfő

Napi Ima5 imádkozás /layout/img/logo.png

Nov
29

Evangélium

Abban az időben, amikor Jézus bement Kafarnaumba, egy pogány százados járult eléje, és így szólt: „Uram, szolgám bénán fekszik otthon, és szörnyen kínlódik.” Jézus így felelt: „Megyek és meggyógyítom.” A százados ezt válaszolta: „Uram, nem vagyok méltó, hogy hajlékomba jöjj, hanem csak egy szóval mondd, és meggyógyul az én szolgám. Jómagam, bár alárendelt ember vagyok, katonáknak parancsolok. Ha azt mondom az egyiknek: „Menj!” – elmegy; a másiknak: „Jöjj ide!” – akkor hozzám jön; és szolgámnak: „Tedd ezt!” – és megteszi.”
Amikor Jézus ezt hallotta, elcsodálkozott, és így szólt kísérőihez: „Bizony mondom nektek, ekkora hitet senkinél sem találtam Izraelben. Ezért azt mondom nektek: Sokan jönnek majd napkeletről és napnyugatról, és asztalhoz telepednek Ábrahám, Izsák és Jákob mellé a mennyek országában.”
Mt 8,5-11

Elmélkedés

Az adventi időszakban Jézus jövetelére készülünk. Arra várunk, hogy az ember bűnös világába belépjen a szent Isten. A világ nem volt rá méltó, hogy eljöjjön a földre, de a mennyei Atya mégis elküldte őt az idők teljességében. E világba küldte, de nem elítélni minket bűneink miatt, hanem megváltásunkért. Az Atya felénk áradó irgalmas szeretete a Megváltó érkezésében teljesedik be, aki képes a bűn útjáról visszatéríteni az embereket Istenhez. Az egykor megtérést és bűnbánatot hirdető Jézus azért érkezik el újra a földre, hogy bűneinktől megszabadulhassunk. A világ, az emberiség ma sem méltó arra, hogy Isten eljöjjön, de ő mégis közénk jön. Ismerjük el méltatlanságunkat és valljuk meg alázattal bűneinket, mielőtt a Gyermek megérkezik világunkba és betér a mi életünkbe.
Az evangéliumban egy pogány katonatisztről olvasunk, aki szolgájáért könyörög Jézus előtt. Nem gőggel és nem parancsoló hangon beszél, hanem alázattal.
A kafarnaumi pogány százados szavaival minden szentmisében ezt imádkozzuk az áldozás előtt: „Uram, nem vagyok méltó, hogy hajlékomba jöjj, hanem csak egy szóval mondd, és meggyógyul az én lelkem.” Méltatlanságunk megvallása ez, mielőtt Krisztus Testét magunkhoz vesszük az Oltáriszentségben.
Várjuk alázattal és őszinte bűnbánattal Jézus születésének ünnepét!
© Horváth István Sándor


Imádság

Eljövendő Urunk, Jézus Krisztus! Terád várunk, utánad sóvárog a lelkünk, benned találunk békét. Az adventi gyertya fénye emlékeztet minket arra, hogy te vagy a fény a szívünkben. A te kegyelmed tölt el minket szeretettel, örömmel, reménnyel, békességgel és bölcsességgel. Add, Urunk, hogy ez a kicsiny láng utat mutasson számunkra feléd. Kérünk, hogy szabadíts meg bennünket minden bűntől, hogy szentségben és igazságban, terád várva teljenek adventi napjaink.

 

 

https://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20211129.mp3

Kattintással jelezd, ha együtt imádkozol velünk!
Ezt az imát 0 alkalommal imádkoztad el.
Ezt az imát még nem imádkoztad el!

Evangélium, elmélkedés imádságAdvent első vasárnapja

Napi Ima2 imádkozás /layout/img/logo.png

Nov
28

Evangélium

Jézus ezeket mondta tanítványainak a világ végéről: „Jelek lesznek a Napban, a Holdban és a csillagokban, a földön pedig kétségbeesett rettegés támad a népek között a tenger zúgása és a hullámok háborgása miatt. Az emberek megdermednek a rémülettől, miközben várják, hogy mi történik a világgal. A mindenség összetartó erői megrendülnek. Akkor majd meglátják az Emberfiát, amint eljön a felhőkben nagy hatalommal és dicsőséggel. Amikor mindez beteljesedik, nézzetek fel, és emeljétek föl fejeteket, mert elérkezett megváltásotok.
Vigyázzatok, hogy el ne nehezedjék szívetek tobzódásban, részegeskedésben és az evilági gondokban. Így majd nem ér készületlenül benneteket az a nap. Mint a csapda, úgy csap le mindazokra, akik a földön laknak. Virrasszatok hát és imádkozzatok szüntelenül, hogy megmeneküljetek attól, ami majd bekövetkezik, és megállhassatok az Emberfia színe előtt.”
Lk 21,25-28. 34-36

Elmélkedés

Az örökkévalóság felé vezető út
Sok ember számára jelent kellemes időtöltést az adventi vásárokban való sétálgatás. Egyesek még rövid külföldi utat is bevállalnak a mézeskalács és a forralt bor ínycsiklandozó illatáért és ízéért. A villogó fényfüzérek alatt szívesen elnézegetik vagy akár meg is vásárolják a kézműves portékákat, s gyermeki örömmel fogadják, ha hószállingózás varázsol télies hangulatot.
A templomba betérve, az első adventi vasárnap evangéliumát hallgatva nem ennyire idilli a hangulat. Rendkívüli természeti jelenségekről, emberi kétségbeesésről és rettegésről hallunk, ami nem csak elgondolkodtat, hanem bizony félelemmel is eltölt minket. Ha a televízióban vagy a moziban nézünk egy katasztrófafilmet, akkor ezt azzal a nyugalommal tesszük, hogy ez nem valóság: akárhány ház omlik össze a képernyőn, a mi városunk házai továbbra is állnak, akárhány hegy süllyed a filmvásznon a mélybe, mindez a valóságban nem történik meg. A látvány nem ébreszt bennünk félelmet, mert az első pillanattól az utolsóig tudjuk, hogy ez nem a jelen kor valósága.
Az evangéliumban az égi és földi jelenségeket hallgatva arra gondolunk, hogy ez szintén nem a jelen idők valósága, hanem mindez majd egyszer, az idők végén fog bekövetkezni, bár Jézus figyelmeztetése alapján nem tudhatjuk előre, hogy az „idők vége” mikor érkezik el.
Egyházunk természetesen nem megijeszteni akar bennünket ezzel a szentírási résszel, hanem figyelmeztetésként tárja elénk. Sőt, érdemes észrevennünk, meghallanunk a bátorító felszólítást: „emeljétek föl fejeteket, mert elérkezett megváltásotok!” És ez a mondat már nem félelmet vagy rettegést ébreszt bennünk, hanem bátorságot és reményt! A bátorság azt jelenti, hogy figyelj, vedd észre a jeleket és vedd azokat komolyan! A bátorság azt jelenti, hogy hallgasd meg az isteni útmutatást, értsd meg és cselekedj annak megfelelően! A remény pedig azt jelenti, hogy hiszel abban, hogy a világban minden Isten terve szerint történik, ezért Istenre mered bízni önmagad. Emberi létünk oldaláról nézve törékeny világban élünk. Isten oldaláról nézve ez a világ mulandó. De Isten mindig képes teremteni és újjáteremteni, a mulandó világ helyett egy maradandóval megajándékozni az embert. Nem akar nekünk egy másik törékeny világot adni, amit butaságunkkal ugyanúgy tönkreteszünk, lerombolunk, mint élettérként kapott mostani világunkat. Az örökkévalóság távlatában érthetjük meg Isten tervét, szándékát. A mi reményünk ugyanis azon alapul, hogy a fejlődést és a haladást nem egyedül az emberi értelem és tudás idézi elő, hanem Isten örök tervének és időnkénti beavatkozásának köszönhető. A jövő felé forduló ember lehet optimista, de a keresztény embernek a reményből kell élnie, és ez több, mint bármilyen optimizmus.
Ezen a vasárnapon a múltban élő és jelenben velünk lévő Jézusra figyelünk, aki a jövőnek is az ura. A világ urai, a népek vezetői jönnek és mennek, uralkodásuk kezdő és befejező évszámát feljegyzik, a történelemkönyvek megőrzik a következő nemzedékek számára. Jézus Krisztus uralma azonban soha nem ér véget. Az ő uralma a megtestesüléssel, emberré válásával megkezdődött, de nem ért véget halálával, mert továbbra is jelen van a világban. Ő a történelem ura, a múlt, a jelen és a jövő ura, az örökkévalóság Istene.
Minden adventi út a karácsony és az örökkévalóság felé vezet. Induljunk bátorsággal és reménnyel a szívünkben!
© Horváth István Sándor


Imádság

Istenünk, irgalmas Atyánk! Teremts a mi szívünkben csendet, amelyben meghallhatjuk a te megtérésre hívó szavad. Az advent bűnbánati idő számunkra és alkalmat ad, hogy a megtérés útjára lépjünk. Az adventtel nem csak új egyházi év kezdődik, hanem egy új élet kezdete lehet számunkra. Istenünk, tudjuk, hogy az igazi bűnbánat nem a büntetéstől való félelemből fakad, hanem az irántad érzett szeretetből. Szeretetünket azzal fejezzük most ki, hogy irgalmadban bízva és megbocsátásodat kérve bűnbánatot tartunk, elvégezzük szentgyónásunkat. Vezess minket, hogy karácsony éjjelén találkozzunk majd az emberré lett Szeretettel, Jézus Krisztussal, aki a te irgalmadat hozta el egykor és hozza el ma is a világba!

 

 

https://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20211128.mp3

Kattintással jelezd, ha együtt imádkozol velünk!
Ezt az imát 0 alkalommal imádkoztad el.
Ezt az imát még nem imádkoztad el!

Evangélium, elmélkedés imádságÉvközi harmincnegyedik hét – szombat

Napi Ima8 imádkozás /layout/img/logo.png

Nov
27

Evangélium

Jézus ezeket mondta tanítványainak a világ végéről: „Vigyázzatok, hogy el ne nehezedjék szívetek tobzódásban, részegeskedésben és az evilági gondokban. Így majd nem ér készületlenül benneteket az a nap. Mint a csapda, úgy csap le mindazokra, akik a földön laknak. Virrasszatok hát és imádkozzatok szüntelenül, hogy megmeneküljetek attól, ami majd bekövetkezik, és megállhassatok az Emberfia színe előtt.”
Lk 21,34-36

Elmélkedés

A mai nappal véget ér az egyházi liturgikus év és a mai evangéliummal befejeződik Jézus végső időkről mondott beszéde. Krisztus király vasárnapjától mostanáig Jézusnak az utolsó időkben történő eljöveteléről elmélkedtünk.
Életünk végén Isten fogja megítélni emberi cselekedeteinket. Mire számíthatunk, amikor Isten elé kell majd állnunk? Irgalmasságra és igazságosságra. Bár emberi gondolkodásunkban sokszor nehéz összeegyeztetni ezt a kettőt, Istenben mégis mindkettő jelen van, s nem kerülnek ellentmondásba egymással. Isten kész irgalmasan megbocsátani minden embernek, aki bűnbánattal tekint rá, ugyanakkor az is igaz, hogy a bűnös élettel szakítani nem akarók büntetésre számíthatnak. Felelősek vagyunk cselekedeteinkért. A keresztény bölcsesség azt jelenti, hogy az isteni ítéletet szemünk előtt tartjuk egész életünkben és döntéseinket annak megfelelően hozzuk, hogy eljussunk Istenhez az örök életre.
Holnap elkezdődik az advent, amely amellett, hogy szintén emlékeztet Krisztus második érkezésére, egyúttal emlékeztet bennünket Krisztus első eljövetelére, Isten Fiának az idők teljességében történt megtestesülésére, Jézus születésére.
A holnap kezdődő új egyházi évben is olvassuk, éljük és hirdessük az evangéliumot, hogy elnyerjük Istentől az üdvösséget!
© Horváth István Sándor


Imádság

Mindenható Isten! Te minden embert üdvözíteni akarsz és ezt a szándékodat minden emberrel közlöd. Te ébreszted fel bennünk a vágyat, hogy téged keressünk, neked szolgáljunk és földi életünk után is veled legyünk majd az örökkévalóságban. Ugyanakkor felismerjük azt is, hogy a gonosz lélek le akar téríteni minket az üdvösség útjáról. Segíts minket, Istenünk, hogy a kísértéseket felismerjük és visszautasítsuk! Segíts, hogy üdvözítő akaratod megvalósuljon és eljussunk az üdvösségre!

 

 

https://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20211127.mp3

Kattintással jelezd, ha együtt imádkozol velünk!
Ezt az imát 0 alkalommal imádkoztad el.
Ezt az imát még nem imádkoztad el!

Evangélium, elmélkedés imádságÉvközi harmincnegyedik hét – péntek

Napi Ima5 imádkozás /layout/img/logo.png

Nov
26

Evangélium

Abban az időben Jézus a következő hasonlatot mondta tanítványainak: „Nézzétek a fügefát és a többi fákat! Amikor látjátok, hogy már hajtanak, tudjátok, hogy közel van a nyár. Ugyanígy ti is, amikor látjátok, hogy mindez bekövetkezik, tudjátok meg, hogy közel van az Isten országa. Bizony, mondom nektek: Nem múlik el ez a nemzedék, amíg mindez meg nem történik. Ég és föld elmúlnak, de az én igéim el nem múlnak.”
Lk 21,29-33

Elmélkedés

A Szentírásban többször esik szó a végső időkről. Az egykori tanítványokat ugyanaz a kérdés foglalkoztatta, mint minden kor bármely emberét: mikor fog mindez bekövetkezni? De még ennél is fontosabb a kérdés: milyen előjelei, előzményei lesznek, hogy hamarosan eljönnek a végső idők? Lám, az ember mennyire óvatos! Szeretné előre tudni, hogy mikor várhatóak ezek az események és szeretne rájuk felkészülni. Jézus tanítása azt erősíti meg bennünk, hogy ne találgassunk az időpont tekintetében, hanem legyünk felkészülve arra, hogy bármikor bekövetkezhetnek a végső idők.
Ez a világ mulandó. Minden, aminek kezdete van, egyszer véget ér. Az emberi lét mulandó. Elkezdődik és egyszer véget ér a halállal. A mulandóságot, az elmúlást megtapasztalva az ember keresi azt, ami örök, meg nem szűnő, maradandó. Jézus ezt tanítja: „Ég és föld elmúlnak, de az én igéim el nem múlnak.” Jézus tanítása örök, azaz minden korban újra és újra elhangzó igazság. Jézus tanítása örökérvényű, azaz minden kor embere számára megmutatja az igazság útját, az üdvösség útját. Jézus tanítása igaz, azaz hihetünk abban, hogy valóra fog válni. Jézus tanítása reménykeltő, azaz bízhatunk abban, hogy a próbatételek idején mellettünk áll Isten. Jézus tanítása az örök életet jelenti számunkra.
© Horváth István Sándor


Imádság

Urunk, Istenünk! Életutunk során olykor meggyengül bennünk a hit. Kérünk, erősítsd hitünket! A hit ott kezdődik, ahol az emberi gondolkodás már nem képes továbblépni. Ott kezdődik, ahol már nem találunk emberi magyarázatokat. A hit ott kezdődik, ahol az emberileg megtehetőnél többre van szükség vagy több történik. A hit olyan helyre vezet, ahová csupán emberi erőnkkel nem jutnánk el soha. Istenünk, a hit a hozzád vezető út. Emberi véges kicsinységünk és a te végtelen nagyságod között nem létezik más út, csak a hit útja. Vezess minket a hit útján!

 

 

https://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20211126.mp3

Kattintással jelezd, ha együtt imádkozol velünk!
Ezt az imát 0 alkalommal imádkoztad el.
Ezt az imát még nem imádkoztad el!

Evangélium, elmélkedés imádságÉvközi harmincnegyedik hét – csütörtök

Napi Ima6 imádkozás /layout/img/logo.png

Nov
25

Evangélium

Jézus így jövendölt Jeruzsálem pusztulásáról és a saját második eljöveteléről: Amikor látjátok, hogy Jeruzsálemet hadsereg veszi körül, tudjátok meg, hogy elérkezett a pusztulása! Akkor, akik Júdeában vannak, fussanak a hegyekbe; akik a városban meneküljenek el; és akik vidéken vannak, vissza ne térjenek! A bosszúállás napjai ezek, hogy beteljesedjék mindaz, amit az Írás mond. Jaj, a várandós és szoptatós anyáknak azokban a napokban! Nagy gyötrelem lesz a földön, és az ítélet haragja sújtja ezt a népet. Lesznek, akiket kardélre hánynak. Sokakat fogságba hurcolnak pogány népek közé. Jeruzsálemet pogányok tiporják, amíg idejük be nem telik. Jelek lesznek a Napban, a Holdban és a csillagokban, a földön pedig kétségbeesett rettegés támad a népek között a tenger zúgása és a hullámok háborgása miatt. Az emberek megdermednek a rémülettől, miközben várják, hogy mi történik a világgal. A mindenség összetartó erői megrendülnek. Akkor majd meglátják az Emberfiát, amint eljön a felhőkben nagy hatalommal és dicsőséggel. Amikor mindez beteljesedik, nézzetek fel, és emeljétek föl fejeteket, mert elérkezett megváltásotok.
Lk 21,20-28

Elmélkedés

A végső időkre vonatkozó tanítását folytatja Jézus a mai evangéliumban. Félelmetes jelekről és rendkívüli természeti jelenségekről beszél, amelyek a világot sújtják, valamint üldözésekről, és a gonosz emberi erők elszabadulásáról. Az embereket félelemmel fogja eltölteni ezen veszedelmeknek a látványa. Egy nagy erejű földrengés, egy tengeri szökőár vagy egy szélvihar hatalmas pusztítását látva könnyen el tudjuk képzelni mindezeknek a megvalósulását, s talán egyesek a mai időkben látják beteljesülni a Jézus által mondottakat. Egyesek valóban azt vélik, hogy manapság több a természeti csapás, mint a régi időkben. A statisztikák szerint valójában nem több, csupán arról van szó, hogy a hírközlési eszközöknek köszönhetően néhány percen belül értesülhetünk arról, ha a világ egy távoli pontján valamilyen természeti katasztrófa történik. A híradások közel hozzák hozzánk az eseményeket.
Jézus Krisztus az egész világ Ura. A keresztény ember, aki Jézusba veti reményét, nem ijed meg, mert tudja, hogy élete Isten kezében biztonságban van, s ha hűséges marad hitéhez, akkor nem veszítheti el az üdvösséget. Az utolsó idők bekövetkezése idejét nem tudhatjuk, s nem tűnik valószínűnek, hogy a közeljövőben megtörténik. Ez viszont nem ad okot a könnyelműségre senki számára, hiszen az életből távoznunk kell, s akkor számot kell adnunk Istennek. Az üdvösség elnyerésének szándéka vezessen bennünket életünkben!
© Horváth István Sándor


Imádság

Urunk, Jézus! Te légy az utunk, aki elvezetsz minket az Atyához! Te vezess minket a szegények és nélkülözők felé, hogy szereteted képviselői legyünk köztük. Te adj nekünk erőt hitünk megéléséhez, megőrzéséhez, megvallásához és átadásához! Adj nekünk lelkesedést, amikor rólad teszünk tanúságot a világban! Alázattal, engedelmességgel és hűséggel akarunk téged követni, aki az örök életre vezető út vagy számunkra és minden ember számára.

Kattintással jelezd, ha együtt imádkozol velünk!
Ezt az imát 0 alkalommal imádkoztad el.
Ezt az imát még nem imádkoztad el!

Evangélium, elmélkedés imádságÉvközi harmincnegyedik hét – szerda

Napi Ima5 imádkozás /layout/img/logo.png

Nov
24

Evangélium

Abban az időben Jézus így készítette elő tanítványait a rájuk váró megpróbáltatásokra: „Kezet emelnek rátok, és üldözni fognak benneteket. Kiszolgáltatnak a zsinagógáknak és börtönbe vetnek. Királyok és helytartók elé hurcolnak az én nevemért, azért hogy tanúságot tegyetek. Véssétek hát szívetekbe: Ne törjétek fejeteket előre, hogyan védekezzetek. Én olyan ékesszólást és bölcsességet adok majd nektek, hogy egyetlen ellenfeletek sem tud ellenállni vagy ellentmondani. Kiszolgáltatnak benneteket a szülők, testvérek, rokonok és barátok, s közületek némelyeket meg is ölnek. Az én nevemért mindenki gyűlölni fog titeket. De egyetlen hajszál sem vész el a fejetekről. Állhatatossággal őrzitek meg lelketeket.”
Lk 21,12-19

Elmélkedés

Krisztus tanítványai nem csak a végső időkben fognak ellenállást érezni és üldöztetést tapasztalni a világ részéről, hanem mindezek végigkísérik az Egyház életét évszázadokon keresztül. Szinte nem is volt a történelem folyamán olyan korszak, amikor egyesek ne az Egyház követőiben látták volna legnagyobb ellenségüket. Hiába gondolták, hogy fenyegetéssel, megfélemlítéssel eredményt fognak elérni. Mindezek és a vértanúságot is hősiesen vállalók inkább erősítették az Egyházat. A keresztény ember ugyanis tudja, hogy üdvösségének feltétele az, hogy hűségesen kitartson hitében, Jézus mellett. Legalábbis azok mindenképpen tudják, akik nem felszínesen gyakorolják vallásukat, hanem meggyőződésből.
Arról olvasunk a mai evangéliumban, hogy a tanítványokra váró próbatételekre és üldözésekre készíti fel övéit Jézus. Azt szeretné, ha nem érne senkit váratlanul ezek bekövetkezte, s mindenki saját lelke üdvösségének érdekében türelmesen viselné ezeket, megőrizvén hitét. A keresztényüldözések korából jól ismert, hogy a testi élet megmentéséért a fenyegetések hatására voltak, akik megtagadták hitüket. Mások viszont nem testi életüket, hanem lelkük örök életét tartották fontosnak, s ezért kitartottak a hitben. A cél tehát világos: örök életünk érdekében érdemes mindent elviselnünk. Ha állhatatosan kitartunk Jézus mellett, akkor ő teljesíti legfőbb reményünket, az üdvösséget.
© Horváth István Sándor


Imádság

Urunk, Jézus Krisztus! A te küldetésed az volt, hogy tanítsd az embereket és csodáiddal megmutasd Isten irgalmát. Tanításod és csodáid, a te emberek iránti szeretetednek a jelei. Ugyanakkor az Atya iránti szeretetedet is megmutatod bennük, hiszen mindig neki engedelmeskedsz, az ő akaratát teljesíted. Segíts, hogy növekedjen bennem az emberek iránti szeretet és Isten felé is megmutassam szeretetem. Segíts minket, hogy szavaidban felismerjük az üdvösség örömhírét! Urunk, mutass nekünk utat az Atyához és vezess minket hozzá!

 

 

https://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20211124.mp3

Kattintással jelezd, ha együtt imádkozol velünk!
Ezt az imát 0 alkalommal imádkoztad el.
Ezt az imát még nem imádkoztad el!

Küldetésünk

Amikor a szeretet és a béke nyelvét használjuk, ez lehetővé teszi számunkra, hogy párbeszédet folytassunk másokkal, még azokkal is, akik különböznek tőlünk. Ezzel a párbeszéddel kezdjük jobban megérteni egymást, lehetővé téve számunkra, hogy kövessük Jézust egy békésebb világ megteremtésében. ​​​​​​A Kattints és Imádkozz egy lehetőség, hogy a most élő generációk a digitális világban megváltozzanak. "Isten hűséges és a reményünk benne olyan, mint egy szilárd horgony az égben."